Matthias van Ginneken, a Kenti Egyetem munkatársa gyűjtötte össze azt a 17 fekete részecskét, amelyek szabad szemmel is láthatóak (nagyjából egy milliméter nagyságúak).
A földönkívüli részecskéket (kondenzációs gömböcskéket) Maud királyné-földön lévő Sor Rondane-hegységben, a Walnumfjellet-hegycsúcson találták. Ginneken a részecskékre összetapadva talált rá, ami arra utal , hogy egy nagy sebességű aszteroida csapódhatott be nagyjából 430 ezer évvel ezelőtt, ami legalább 100 -150 méteres volt – ennek eredményeként olvadt és elpárolgott meteoritanyag jött létre.
Mivel krátert nem eredményezett a becsapódás, ezért egy úgynevezett közepes típusú becsapódás történhetett, ami nagyobb mint egy légrobbanás.
Összehasonlításképp, ha egy ekkora meteorit napjainkban csapódott volna be egy lakott területre, akkor óriási pusztítást végzett volna:
Ginneken elmondása szerint több több millió áldozatot és súlyos károkat okozott volna a rendkívül forró gázfelhő, amit a légköri robbanás hoz létre.
A törmelék kondritos összetétele, kémiai jellemzői és magas nikkeltartalma utal arra, hogy a Földön kívülről származó anyagról van szó. A megtalált részecskék különleges oxigénizotópjai azt sugallják, hogy kölcsönhatásba lépett az Antarktisz jegéből származó oxigénnel a becsapódáskor.
Az eredmények alapján az esemény sokkal veszélyesebb volt, mint az 1908-as tunguszkai és a 2013-as cseljabinszki meteoritbecsapódás.
(CNN / MTI)
