Gyorsan változó autóiparban nem egyszerű kiigazodni a technológiai megoldások útvesztőiben. Nincs ez másképpen a hibrid meghajtásrendszert illetően sem, így röviden bemutatjuk a hibrid technológia evolúcióját, illetve az egyes hibridek közötti fő különbségeket.


Napjainkban a járműgyártókra egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy minél kisebb fogyasztású és károsanyag-kibocsátással üzemelő gépjárműveket állítsanak elő. Ennek oka egyrészt a folyamatosan szigorodó környezetvédelmi norma,-és szabályrendszer (a klímavédelem miatt), másrészt a társadalmi elvárás egy tisztább, fenntarthatóbb és egyben költséghatékonyabb közlekedés megteremtése érdekében.

A technológia fejlődésének köszönhetően a hagyományos fosszilis üzemanyaggal hajtott gépjárművek az évtizedek során egyre tisztább üzeművé váltak, kevesebb károsanyagot bocsátanak ki (mindezt kevesebb üzemanyag felhasználás mellett) de megtartva, illetve növelve az autó dinamikus mozgatásához szükséges teljesítményt.

Napjainkra eljutottunk arra a szintre, hogy a belsőégésű motorok hatékonysága már alig fokozható, a károsanyag-kibocsátás és a fogyasztás sem csökkenthető jelentős mértékben. Közel állunk a hagyományos belsőégésű motortechnológiában rejlő lehetőségek teljes maximalizálásához.

Nehezen indult a hibridek pályafutása

Az autógyártók felismerték, hogy elsősorban a benzines meghajtású belsőégésű motorok kiegészítése elektromotorral és kisméretű akkumulátorral jelentős fogyasztás, így károsanyag-kibocsátás csökkenéssel jár, míg ezzel párhuzamosan felhasználói oldalon költséghatékonyabb üzemeltetés érhető el, a gépjármű teljesítményének növelése mellett.

Az első sorozatgyártású hibrid modell a Toyota Prius volt, amelyet 1997-ben mutattak be, ezt követte a szintén japán Honda az Insight modelljével 1999-ben. Sokan nem jósoltak fényes jövőt a hibrid meghajtásnak, hiszen az akkori alacsony üzemanyagárak, illetve kezdeti magas gyártási költségek mellett szinte elképzelhetetlennek tűnt a technológia piacképessége.

Elektromotor, mint megoldás: az áttörés

Az autógyártók a 2000-es évek végén kerültek lépéskényszerbe. Az üzemanyagárak rendületlen növekedése, illetve a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentési kényszere mellett újra előtérbe került a hibrid meghajtás, ami jelenleg is az autógyártást leginkább meghatározó egyik technológiai megoldás a tisztán elektromos meghajtás előretörése mellett. Világszinten napjainkig több, mint 20 millió hibrid gépjárművet értékesítettek, Japánban például a 20 százalékot közelíti a piaci részesedésük.

A kínálati és keresleti oldalon megjelenő új feltételrendszer változásainak köszönhetően a hibrid, mint technológiai megoldás is folyamatosan fejlődött: három fő technológiai változat alkalmazására került sor az évek során Ahhoz, hogy teljesen megértsük a hibrid hajtásrendszer szükségszerűségét, annak előnyeit, részletesen bemutatjuk az autógyártók által alkalmazott hibrid technológia fő változatait.

Enyhe (mild) hibrid

Az enyhe (mild) hibrid hajtásláncú autó szintén elektromos rendszerrel kiegészített gépjárműnek számít. Az enyhe hibrid gépjárművekben a belső égésű motor mellett egy kisebb méretű villanymotor is található, melynek elsődleges feladata az üzemanyag-fogyasztás és károsanyag-kibocsátás csökkentése. A villanymotort a fékezések alkalmával visszanyert, majd egy 12 vagy 48 voltos akkumulátorban tárolt elektromos energia táplálja. Az így tárolt energia a villanymotoron keresztül segíti a hagyományos belsőégésű motor működését az indítások, illetve a gépjármű elindulása során.

Amellett, hogy csökkenthetjük a fogyasztást és a károsanyag-kibocsátást, ez a technológia olcsóbb, mint a teljes hibrid, illetve konnektorról tölthető hibrid változatok. Például a Suzuki kínálja enyhe hibrid rendszerrel szerelt számos modelljét.

Teljes (full) hibrid

A teljes (full) hibrid hajtáslánccal szerelt gépjárműveket erősebb villanymotorral és nagyobb akkumulátorral látják el, mint az enyhe (mild) hibrid autókat. A teljes hibrid már rövidebb távolságokat, néhány kilométert is képes tisztán elektromos üzemmódban megtenni, míg annak akkumulátorát a hagyományos belsőégésű motor, illetve a fékenergia-visszanyerés technikai megoldása tölti fel. A regeneratív fékrendszer szerves részeként a villanymotor a gépjármű lassításában szintén szerepet játszik, így kevésbé kopnak a fékbetétek.

A benzin vagy dízel (általában benzin) üzemanyag meghajtású hagyományos belsőégésű motort kombinálják a gyártók a villanymotorral, a párhuzamos (olykor együttesen működtetve a kettőt) teljes hibrid hajtásláncnak köszönhetően még kisebb üzemanyag fogyasztás, illetve károsanyag-kibocsátás érhető el, jelentős teljesítmény növekedés mellett. A Toyota a világ elsőszámú hibrid meghajtású autógyártója.

Konnektorról tölthető (plug-in) hibrid

Az első konnektorról tölthető új generációs plug-in hibrid modellek a 2010-es évek elején jelentek meg. A plug-in hibrid modellek előnye vitathatatlan a teljes full hibridekkel szemben. Még nagyobb (10kwh feletti) akkumulátor kapacitással és erősebb villanymotorral rendelkeznek. Itt érjük el azt a szintet, ahol már közvetlenül hatni tudunk az akkumulátor töltöttségi szintjére a külső töltésnek köszönhetően, továbbá ezek a járművek képesek akár 100 km-es tisztán elektromos üzemre is.

Itt már megjelenhet a tudatos elektromos jármű használat, mely során megvan a lehetőségünk, hogy tisztán elektromos módban közlekedjünk a városi, elővárosi használat során. Ez tudatosságot jelenthet üzemeltetési költségben is, ugyanis egységnyi kilométer megtétele lényegesen olcsóbb (átlagosan negyedébe kerül) otthoni hálózatról (kb. 40 Ft./kwh) vételezett elektromos árammal, mint fosszilis üzemanyaggal. De tudatosságot jelenthet a környezet-és egészségvédelem szempontjából is, hiszen nem szennyezzük a belvárosi levegőt a tisztán elektromos üzemmódban történő közlekedéssel.

Mivel a plug-in hibrid modellek nagyobb akkumulátorral szereltek, ezért ezek bekerülési költsége szignifikánsabban magasabb, mint a full hibrideké. Egy átlagos plug-in hibrid gépjármű bekerülési ára 10 millió forint körül alakul. A plug-in hibridek gazdasági előnyei nem csak az üzemeltetési költségben nyilvánulnak meg. Ugyan a vásárlásukra nem jár állami támogatás Magyaroroszágon, ellenben, ha 25 kilométert képesek tisztán elektromos üzemmódban megtenni, úgy jogosultak zöld rendszámra, amelynek használatával mentesülnek a regisztrációs adó, átírási illeték, gépjármű- és cégautóadó fizetése alól, de számos településen a parkolási díjat sem kell megfizetniük. Ilyen modell például a korábban legnépszerűbb Mitsubishi Outlander PHEV is.

De melyik hibridet válasszam?

A fő kérdés az, hogy mennyire tudjuk kihasználni az egyes hibrid technológiával szerelt gépjárművek előnyeit, ami nagymértékben függ a vezetési szokásainktól, a használat módjától (városi, elővárosi, országút, autópálya stb.), de akár a töltési lehetőségeinktől. Legyen szó magánszemélyként vagy vállalati cégautó flottába vásárolt autóról, érdemes a különböző hibrid technológiával rendelkező gépjárművek beszerzése mellett dönteni, hiszen kiváltképpen városi felhasználás mellett jelentős üzemanyagköltség takarítható meg.

A költségcsökkentés kiváltképpen igaz a konnektorról tölthető hibridekre, hiszen a zöld rendszámmal, illetve az azzal járó gazdasági-pénzügyi előnyökkel néhány év alatt akár további milliókat takaríthatunk meg.

(A cikk eredetije a Haszon online felületén jelent meg először.)


A figyelmetekbe ajánljuk