Egy új kutatás szerint azok az emberek, akik hagyják, hogy a munkájuk feleméssze az életüket, nagyobb eséllyel szenvednek ADHD-ban, kényszerbetegségben, szorongásban vagy depresszióban.


Sok ember számára a munka több, mint valami, amit azért csinálunk, hogy kifizessük a számláinkat. Hivatássá válhat, a kiteljesedés eszközévé. De természetesen óriási különbség van aközött, hogy valaki elkötelezett a munkája iránt, vagy éppenséggel munkamániás.

A munkamániások az összes pszichiátriai tünet tekintetében magasabb pontszámot értek el, mint a nem munkamániások"

– mondta Cecilie Schou Andreassen kutatásvezető, a norvégiai Bergeni Egyetem (UiB) pszichoszociális tudományok tanszékének klinikai pszichológus szakembere.

A kutatók szerint a munkamániások között nagyobb valószínűséggel vannak olyan fiatalabb, egyedülálló, felsőfokú végzettségű munkavállalók, akik vezető beosztásúak, önálló vállalkozók vagy a magánszektorban dolgoznak. A vizsgálatból kiderült az is, hogy a nők nagyobb valószínűséggel munkamániások.

Shutterstock

A kutatók 16 426, 16 és 75 év közötti dolgozó ember adatait használták fel, akik egy sor felmérést töltöttek ki, hogy felmérjék a munkától való függőségüket, illetve az ADHD-re, a kényszerbetegségre, a szorongásra és a depresszióra lévő hajlamukat.

A megkérdezettek közel 8 százalékánál fordult elő az, amit a kutatók munkamániának neveznének. Amit úgy definiáltak, hogy

túlzottan foglalkozni a munkával, ellenőrizhetetlen munkamotivációtól hajtva, és olyan sok időt és erőfeszítést fektetni a munkába, hogy az az élet más fontos területeit is károsítja.

A munkafüggők közel 34 százaléka megfelelt a szorongás, majdnem 33 százaléka az ADHD, több mint 25 százaléka a kényszerbetegség és majdnem 9 százaléka a depresszió kritériumainak.

Ezek az arányok pedig kétszer, de akár négyszer is magasabbak voltak a nem munkamániásokhoz képest. A pszichiátriai tünetek gyakorisága a munkamániások körében rejtély még kutatók előtt is.

A szakértők szerint a szorongás és a depresszió esetében talán a munka menekülési mechanizmusként is működhet. ADHD-s típusok pedig azért erőltethetik magukat, hogy megcáfolják a mások által róluk alkotott elképzeléseket, miszerint lusták vagy nem intelligensek. De ezek csak felvetések egyelőre.

(Healthline)

A figyelmetekbe ajánljuk