Sokan hihetjük úgy tévesen az autizmussal élőkről, hogy nem beszélnek, mind ugyanolyanok, agresszívak és nem képesek az empátiára. A valóság azonban mást mutat.
Az autizmus spektrum zavar egy ernyőfogalom, mely alatt olyan különböző formáit értjük az autizmusnak, melyek a társas interakciók zavarával, kommunikációs nehézségekkel és repetitív, folyton ismétlődő viselkedésmintákkal járhatnak együtt.
Az Amerikai Egyesült Államokban 54 gyermek közül egy él a betegséggel. Ma Magyarországon minimum 100 ezer személy érintett a zavarban.
Rengeteg tévhit kering az autizmusról, ezekből mutatunk most néhányat.
1. Minden autizmussal élő egyforma
Sok ember él abban a tudatban, hogy az autisták ugyanolyanok. Látnak egy autizmussal élő személyt egy filmben és levonják azt a következtetést, hogy amit láttak, teljesen leírja a betegséget. Az autizmus azonban nem hiába egy spektrum zavar. A spektrumon bárhol elhelyezkedhet egy autizmussal élő, tehát erős és gyenge jellegzetességeket is mutathat.
Az autizmus legfőbb tünete, a szociális interakciókkal való probléma azonban a legtöbb, spektrumon elhelyezkedő egyénben előfordul.
Ennek jelei a szemkontaktus hiánya, a nonverbális és verbális kommunikáció hiányosságai, valamint az érzelmek felismerésének nehézségei.
Egy másik erőteljes jellegzetesség lehet valamely témában való erőteljes elmélyülés. Legyen szó vonatokról, dinoszauruszokról vagy klímaválságról, a legtöbb autizmussal élőre ez is eléggé jellemző.
2. Az autizmussal élők nem beszélnek
Noha tudjuk, hogy az autizmussal élők 25 százaléka nem, vagy csak nagyon keveset beszél, nem mondhatjuk el ezt az összes spektrumon elhelyezkedő egyénre.
A legtöbb autizmussal élő sokat beszél és nagyon jó az olvasási készsége is. Régen a szakemberek azt gondolták, az az autizmussal élő gyermek, aki nem tanul meg beszélni négy éves koráig, nem is fog, ám mára ezt is megcáfolták.
3. A spektrumon elhelyezkedők képtelenek az empátiára
Azt gondolhatjuk, az, aki nehezen olvassa érzelmeinket, nem is képes együttérzésre. Ez nem így van. Annak ellenére, hogy az autizmus spektrum zavarral élők nehezen azonosítják, ha a másik ember szomorú vagy boldog, együtt tudnak érezni vele.
Az alexitímia fogalmával írják le a szakemberek azt, amikor egy személy nem képes a saját vagy mások érzelmeit felismerni.
A zavarban élők körülbelül felét érinti ez a jellegzetesség. Az alexitímia okozza azt a látszatot, hogy nem képes empátiára valaki, nem pedig az autizmus zavar.
4. A zavarban szenvedők mind agresszívak
Néhány autizmussal élő gyermek könnyen dühbe gurul, nehezebben szabályozza érzelmeit. A tanulmányok alapján azonban ez a zavarban élők csupán negyedét érinti. Általában akkor fordul elő, ha egy autizmussal élőnek alacsony az IQ pontszáma.
A kutatások azt találták, hogy az agresszívabb autizmussal élők agytörzse kisebb, így nem tudnak időben megnyugodni, ezért mutatnak erőteljes reakciót. Emellett az is okozhat dühöt, hogy nem tudnak kommunikálni, nem tudják kifejezni magukat, ami rengeteg frusztrációval jár együtt.
(Forrás: Psychology Today)
