aerial photography of mountain

A régészeti lelőhely geokémiai újraelemzése most azt sugallja, hogy az Omo I két vulkáni hamuréteg közé szorult, amelynek felső rétege valószínűleg egy 230 ezer évvel ezelőtti kitörés során rakódott le.


Az emberi evolúció útja sosem volt zökkenőmentes. Az afrikai kontinensen az emberszabásúak megjelenése tele van fordulatokkal, hézagokkal és zsákutcákkal, ami még nehezebbé teszi saját fajunk kialakulásának nyomon követését. Ma még mindig nem tudjuk pontosan, hogy mikor és hol jelent meg az első Homo sapiens a színen, bár egy délnyugat-etiópiai régészeti lelőhely az egyik legjobb bizonyítékunk. Az 1960-as években Richard Leakey paleoantropológus itt fedezte fel a legkorábbi, vitathatatlanul modern emberi anatómiájú fosszíliákat.

A Homo sapiensnek tulajdonított régebbi maradványok is léteznek, amelyek több százezer évre nyúlnak vissza. De a köztünk és őseink között húzódó határvonal a jellegzetességek elmosódása, így az Omo I. néven ismert maradványokat tekinthetjük kiindulópontnak a kétségtelenül modernhez. Ennek a rég elveszett ősnek az ősi csontjait, amelyek a közeli Omo folyóról kapták a nevüket, puhatestű kagylókkal együtt temették el, amelyeket akkoriban körülbelül 130 ezer évesre datáltak. Az azóta eltelt évtizedekben a környező talaj radioaktív kormeghatározása lehetővé tette, hogy ezt a kort még tovább, mintegy 200 000 évre toljuk vissza.

De még ez is lehet, hogy alulbecslés. A régészeti lelőhely geokémiai újraelemzése most azt sugallja, hogy az Omo I két vulkáni hamuréteg közé szorult, amelynek felső rétege valószínűleg egy 230 ezer évvel ezelőtti kitörés során rakódott le. A kutatók szerint Omo I legalábbis ennél is régebbi lehet. Az új becslés megszilárdítja, hogy az Omo I. a legrégebbi vitathatatlan Homo sapiens Afrikában. Bár ez azt sugallja, hogy Etiópia több mint 230 ezer évvel ezelőtt fajunk bölcsője volt, más korai emberek már ekkor is bölcsőhelyként használták a kontinenst.

2017-ben kutatók bejelentették, hogy Marokkóban olyan ősi emberi maradványokat találtak, amelyek kora 280 ezer és 350 ezer év közé tehető. Az itt talált koponyák a maiaknál megnyúltabbak, és valamivel nagyobb fogakkal rendelkeznek, ami egyes tudósokat arra engedett következtetni, hogy ezek nem a Homo sapiens, hanem egy archaikus emberfaj volt, amely Észak-Afrikában terjedt el, mielőtt közvetlenebb őseink a helyükre érkeztek volna.

(Forrás: ScienceAlert)


A figyelmetekbe ajánljuk