A laboratóriumi egérnek felbecsülhetetlen a szerepe bizonyos betegségek megértésében, a ráktól a cukorbetegségen át a koronavírusig. Ám amikor pszichiátriai állapotokról van szó, a laboratóriumi egeret félreállítják. A rágcsáló elméjét ugyanis túlságosan eltérőnek ítélik meg az emberekétől. Egy friss kutatás azonban rácáfol erre.


Egy új tanulmány azt mutatja, hogy az ember és az egér elméje között összefüggések találhatók működésben és működési zavarokban egyaránt. A St. Louis-i Washington Egyetem Orvostudományi Karának kutatói kidolgoztak egy megközelítést annak tanulmányozására, hogy a hallucinációk hogyan képződnek az agyban. Ez ígéretes kutatási kezdeményezés a szkizofrénia megértéséhez.

A Science folyóiratban április 2-án megjelent tanulmány bemutatja a pszichózist meghatározó tünetét, a hallucinációt és ennek biológiai gyökereit vizsgálja.

A kutatók a vizsgálat során embereket és egereket képeztek ki egy olyan számítógépes feladat elvégzésére, amely képzeletbeli hangok hallására késztette őket. A feladat alatti teljesítmény elemzésével a szakemberek objektíven meg tudták mérni az emberek és az egerek hallucinációszerű élményeit. Ez az újszerű megközelítés lehetővé teszi számunkra a hallucinációk hátterében álló idegi áramkörök tanulmányozását.

Kepecs Ádám, a tanulmány egyik társszerzője, az idegtudományok és a pszichiátria professzora, az Orvostudományi Kar munkatársa szerint nagyon könnyű azt hinnünk, hogy a pszichózis emberi sajátosság.

„A pszichotikus betegek prognózisa az elmúlt évtizedekben nem javult lényegesen, és ez azért van, mert nem igazán értjük a betegség neurobiológiáját"

─ mondta.

A pszichózis akkor fordul elő, amikor az ember elveszíti kapcsolatát a valósággal. Pszichotikus epizód során az emberek hamis hitrendszereket (téveszméket) szerezhetnek, magabiztosan elhihetik, hogy olyan dolgokat látnak vagy hallanak, amelyek nincsenek is ott (hallucinációk). A pszichotikus epizód egy súlyos mentális betegség jele lehet, ilyen például a szkizofrénia vagy a bipoláris rendellenesség, de a mentális betegséggel nem rendelkező emberek is tapasztalhatnak olyan tüneteket, mint a hallucinációk.

Azok a személyek, akiknél a kísérlet során több hallucináció-szerű esemény történt, nagyobb valószínűséggel tapasztalnak spontán hallucinációkat a való életben is, bár egyetlen résztvevőnél sem diagnosztizáltak pszichiátriai betegséget.

Az emberek meggyőződése és elvárásai megalapozhatják a hallucinációk átélését. Ha várjuk, hogy meghalljunk egy bizonyos szót, valószínűbb, hogy meg is halljuk, akkor is, ha nem hangzik el. A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy azok az emberek, akik hajlamosak a hallucinációkra, különösen fogékonyak az ilyen típusú elővételezésre.

Annak tesztelésére, hogy az egereknél ugyanúgy lehetséges-e egy elvárás kialakítása, Kepecs és munkatársai manipulálták az egeret. Az eredmények alapján az egerek az emberekhez hasonlóan tévesen észleltek hangokat.

Az egér és az ember tapasztalatainak jobb megértése érdekében a kutatók hallucinációkat kiváltó gyógyszert is alkalmaztak. A ketamin torzíthatja a látást és a hang észlelését, pszichotikus epizódokat válthat ki egészséges emberekben. Azok az egerek, amelyek ketamint kaptak a feladat elvégzése előtt, több hallucináció-szerű eseményt is átéltek.

Miután megállapították a döntő hasonlóságokat egerek és az emberek között, a kutatók elkezdték a hallucinációk biológiai gyökereit vizsgálni. A dopaminról régóta tudjuk, hogy szerepet játszik a hallucinációkban. A hallucinációkat tapasztaló embereket emiatt olyan antipszichotikus gyógyszerekkel lehet kezelni, amelyek blokkolják a dopamint. Ám a folyamat, mely során a dopamin megváltoztatja az agyi áramköröket, továbbra sem ismert.

Az egerek tanulmányozása során a kutatók megfigyelték, hogy a dopaminszint emelkedése mindig megelőzte a hallucinációszerű eseményeket, a dopaminszint mesterséges emelése emellett több hallucinációszerű eseményt váltott ki.

Kepecs Ádám elmagyarázza, hogy

"Az agyban van egy idegi kör, amely egyensúlyban tartja a korábbi meggyőződéseket és bizonyítékokat, és minél magasabb a dopamin alapszintje, annál jobban támaszkodik korábbi meggyőződésekre (…) a hallucinációk akkor fordulnak elő, amikor ez az idegi áramkör kiegyensúlyozatlanná válik, az antipszichotikumok hozzák egyensúlyba azt. „

Amennyiben tehát túl sok dopamin van ebben az idegi körben, elhitetheti velünk azt, hogy olyasmit hallunk, amit korábban már hallottunk, vagy számítottunk rá, hogy hallani fogjuk.

A kutatás, a hallucináció biológiájának vizsgálata mellett értékes bizonyíték arra, hogy az egerek is hallucinálhatnak.

(Forrás: Science Daily)


A figyelmetekbe ajánljuk