Zseniális fizikus volt, aki a különböző, neméből adódó társadalmi akadályok ellenére is az első ismert női professzorrá vált a 18. században. A pápa ugyanis tudta, hogy hiba lenne elvesztegetni egy ekkora elmét. Igaza is volt, a korszak egyik legmeghatározóbb tudósává vált, egyben az egyik legnépszerűbb is volt.


Laura Maria Caterina Bassi 1711-ben született Bolognában és már fiatalkorában kivételes gyerek volt. Unokatestvére révén franciát, latint és matematikát tanulhatott. Mivel gyorsan tanult és elsajátította mindet, tanítója a szülei engedélyével 13 éves korától elkezdett neki logikát, fizikát, pszichológiát és egyéb tudományágakat tanítani neki. Egy igazi csodagyerek volt úgy, hogy akkoriban a nők még csak nem is tanulhatták ezeket a tudományágakat az egyetemeken, úgyanis nem járhattak azokra az egyetemekre, ahol ezeket tanították.

1732-ben aztán végre elindulhatott az akadémiai karrierje is, amikor a Palazzo Pubblico közönsége és a város vezetése előtt védte meg disszertációit, aminek köszönhetően a filozófia doktorává vált. Az akkori védések egyébként úgy néztek ki, hogy ezek a disszertárciók még kevésbé alapos kutatásokból állt, mint inkább a korszak értelmiségeinek nagy kérdéseire adott válaszok. A vizsgázó leadta először a válaszait latin nyelven írásban, majd később közönség előtt meg is védte azokat egy bizottság előtt.

Laura Bassi

Laura Bassi

Getty Images

Bassi, aki egy nem előkelő családból érkező fiatal lány volt, lenyűgöző teljesítményt nyújtott, az egyik legélesebb elmének bizonyulva. Összesen 49 disszertációját védte meg sikerrel, 18-at fizikából, 16-ot metafizikából, 6-ot logikából, 9-et pedig egyéb olyan témákban, mint érveléstechnika, vagy éppen az elme és a lélek természete. Mindezt úgy, hogy 7 vizsgáztató is folyamatosan kérdezte, de lenyűgözte őket azzal, hogy korátrsainak egy jó nagy részével ellentétben hiányzott belőle, továbbá érvelési technikájából az arrogancia legapróbb jele is.

Ő lett a második nő Európában, aki PhD-vel rendelkezett. A védés után Bassi rögtön ismerté vált Bolognában, rajongói közt volt többek közt egy bizonyos Prospero Lorenzo Lambertini bíboros is, aki a patrónusává vált Bassinak nyomban, bátorítva őt, hogy folytassa tudományos munkásságát. Még abban az évben megvédte további 12 disszertációját a víz természetéről, aminek köszönhetően aztán a Bolognai Egyetem fizikatanszékének vezetője, ezzel pedig ő lett a legelső nő, aki egyetemen taníthatott Európában, áttőrve ezzel egy üvegplafont a sok közül, amik egész életében elkísérték ennek ellenére is.

Laura Bassi

Laura Bassi

Getty Images

Ugyanakkor első női professzorként, ami hatalmas csodának számított akkoriban, igen szép rajongói bázist is szerzett, számtalan vers született róla akkoriban például. Továbbá ott volt az oldalán az a bizonyos bíboros, akiből később XIV. Benedek pápa lett, a tudományok híresen nagy kedvelője. Pápaként újraszervezte a Tudományos Akadémiát, lobbierejének hála pedig elérte, hogy Bassi lehessen a 25. beiktatott tagja a Bencéseknek hívott szűk tudományos elitnek, aminek tagjai évente prezentálták, min dolgoztak. Ez pedig lehetőséget biztosított számára, hogy a korszak legnagyobb elméi közt oszthassa meg eredményeit, a nem kis fizettség mellett, amivel ez persze járt.

Ezek persze nem védték meg a korszak durva hímsovinizmusától. Ő volt ugyanis a Bencések egyetlen tagja, aki nem szavazhatott, sőt tanítani is csak különleges alkalmakkor taníthatott többnyire. Mivel akkoriban nem tartották illendőnek, hogy egy nő egy teremnyi férfit tanítson, ezért az otthonában kellett összehozzon férjével egy kvázi előadótermet és laboratóriumot, annak ellenére, hogy ő mutatta be gyakorlatilag Olaszországnak Newton fizika- és természetfilozófiaelméleteit.

Laura Bassi

Laura Bassi

Getty Images

Ugyanakkor mivel ebben a témában csak ő tanított, a kurzusai pedig nagyon népszerűek voltak, az egyetem egyik legjobban fizetett professzorává vált. 1760-ban aztán elkezdte tanulmányozni az elektromosság alkalmazását az orvostudományban gyógyításhoz, aminek köszönhetően a kísérleti fizika tanszék vezetőjévé is vált. 67 éves koráig élt, tudomány iránti szeretete és elköteleződése, továbbá teljesítménye révén pedig a Bolognai Egyetem a 18. században igencsak vonzó célponttá vált.

Abszolút az egyik legmeghatározóbb figurája lett a 18. századi Olaszország tudományos életének egy olyan világban, ahol másodrangú állampolgárként extra akadályok sorát gördétette elé a korszak maradi társadalma. Ennek köszönhetően viszont megnyitotta az utat nők számára a tudományba hazájában, hála népszerűségének.

(Forrás: Medium/Sci-Illusztrate Stories)


A figyelmetekbe ajánljuk