Akik cégalapításon gondolkodnak, számolniuk kell azzal, hogy valószínűleg a kezdeti években több kudarccal, mint sikerrel találkoznak majd. Így volt ez Elon Musk esetében is, aki a sikerei előtt szintén megtapasztalta, milyen bukni. Hogy a ebből kilábaljon, elengedhetetlen volt, hogy csapatát megfelelően motiválja – ennek pedig az egyik legnagyobb mestere lett az évek alatt.


Eric Berger új, Liftoff című könyvében azokat„a kétségbeesett első napokat" követte végig, amelyek végül elindították Elon Musk űrvállalatát, a SpaceX-et. Berger példátlan módon léphetett kapcsolatba – Musk mellett – tucatnyi SpaceX-alkalmazottal, akik közül sokan még ma is a vállalatnál dolgoznak.

Mint ismert, 2002-ben Musk és egy kis tudóscsapat az alapoktól kezdte el építeni a Falcon1 rakétát. További hat évbe és három sikertelen kísérletbe telt, mire a csapat végül sikerrel járt.

Sok alkalmazott ehhez önként csökkentette a fizetését, hogy követhesse főnökük elképzeléseit, és 80 órás heteket dolgozott a tűző nap alatt a Csendes-óceán déli részén, egy aprócska atollon, az Omelek-szigeten, ahol a kilövések történtek.

Ezekben a „sötét napokban" Elon Musk több olyan motivációs taktika alkalmazásával bátorította csapatát, amely a sikerhez elengedhetetlen volt.

Egy nagy jövőkép felvázolása 

Musk azzal az vízióval alapította meg a SpaceX-et, hogy olyan űrhajókat gyártson, amelyek végül embereket visznek a Marsra. Ahhoz, hogy mindezt megvalósíthassa, első körben csökkentenie kellett az emberek űrbe küldésének költségeit. A cél szinte lehetetlennek tűnt, mivel egyetlen magánfinanszírozású vállalat sem érte el a szükséges első lépést:

olyan rakétát építeni, amely képes elérni a Föld körüli pályát.

A kulcs pedig itt van: Musk marsi víziója ugyan „őrült nehéz" és szinte lehetetlen volt. De nem teljesen.

A merész kihívás arra ösztönözte a tudósokat és a mérnököket, hogy kitalálják, hogyan lehet valóság belőle.

Musk megközelítése az egykori amerikai elnök, John F. Kennedy Holdra jutási céljait idézik: az 1960-as évek elején a legtöbben valószínűtlennek tartották, hogy az emberek Kennedy határidejéig, az évtized végéig a Holdra jutnak. Azonban néhány eszes és szorgalmas szakember végül sikerrel járt.

Musk is hasonló kérdést tett fel a csapatának:

Mi kellene ahhoz, hogy mindez valósággá váljon?

Sokszor az emberek túlbecsülik azt, amit egy év alatt el tudnak érni (Musk is gyakran elmulasztja a saját maga által kitűzött határidőket), és alábecsülik azt, amit egy évtizedes vízióval elérnek.

Azzal, hogy a SpaceX-vezér csapata a nagy egészre összpontosított, Musk pedig gondoskodott arról, hogy alkalmazottai ne felejtsék el a végső célt, már közel a teljes siker.

Kis lépések 

Az első pontot rögtön megcáfolva, a siker másik kulcsa, hogy a nagy víziót apró szeletekre kell bontani.

Miközben Musk elképzelése szerint az embernek több bolygón élő fajjá kell változnia, az első lépések egyike mégis az volt, hogy a rakétaindítás költségét lecsökkentse – majd újrafelhasználja.

Musk rövid időn belül és rendszeresen megfogalmazta a nagy jövőképét, de csapatát arra összpontosította, hogy egyik lépést a másik után valósítsa meg.

Ezért olyan módszereket is kitalált, amelyekkel kihívások elé állíthatta a mérnökeit.

Például megígérte egy számítógépes szimulációkon dolgozó tudósnak, hogy vesz egy fagyasztott joghurtgépet az irodába, ha az alkalmazott teljesít egy nagyszabású határidőt.

Musk elvesztette a fogadást.

A joghurtgép pedig a mai napig ott van a SpaceX főhadiszállásán található a kávézóban.

A sikeres vállalkozók tudják, hogy csak kis lépésekkel lehet nagyra nőni. Ezért is kell apró lépésekkel kezdeni – még ha azok nehezen elérhetők is –, és minden egyes győzelmet meg kell ünnepelni.

A sikerekre kell koncentrálni 

Musk könyörtelen optimista, és a vereséget semmilyen körülmények között nem hajlandó elfogadni.

Az első rakétaindítás kudarca után a SpaceX 300 alkalmazottja rendkívül motiválatlan és letört volt. Musk viszont képes volt erőteljes változást elérni a csapat hozzáállásán.

Először egy perspektívát kínált nekik: felidézte az ikonikus rakéták kezdeti bukásait. Másodszor pedig már arra összpontosított, ami tesztek alatt jól sikerült. Nem győzte dicsérni a csapatot a rakéta főhajtóművének teljesítményéért és az elektronikus rendszeréért.

Musk végül így zárta:

A SpaceX hosszú távra tervez, és lehetünk akár a pokolban, akár a mélyvízben, meg fogjuk csinálni.

Az egyik alkalmazott könyvben azt is elmondta, hogy bár az első kilövés kudarcot vallott, Muskért még a falakon is átsétáltak volna a lelkesítő beszéde után.

Az Inc által összegyűjtött három tanulság tehát: nagy álmokkal és vízióval kell kezdeni, azokat kis lépésekre bontani (amiket kötelezően meg kell ünnepelni), és kudarc esetén is a pozitívumokra fókuszálni.

A figyelmetekbe ajánljuk