Az úgynevezett szuperterjesztők a koronavírus-járvány terjedésében kulcsszerepet játszanak. A kutatások szerint a fertőzöttek nagy része egyetlen személynek sem adja tovább a vírust, és az új esetekért egy szűk csoport a felelős.
A házipatika tette közzé a Közép-floridai Egyetem (UCF) kutatóinak friss tanulmányát, ahol arra keresték a választ, hogy mitől válik valaki szuperterjesztővé. A jelenséget rendkívül fontos lenne megérteni, hiszen nagyban segítene a védekezésben a későbbiekben.
Az intézmény által kiadott közlemény hangsúlyozza, hogy az új típusú koronavírus elsősorban cseppfertőzés útján terjed, azaz például a köhögés vagy tüsszentés nyomán a levegőbe kerülő váladékcseppek közvetítésével. Így azt vizsgálták, hogy milyen messzire jutnak el a különböző cseppek a levegőben.
A tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy megnöveli a fertőzés továbbadásának a kockázatát például az orrdugulás, mivel a tüsszentés alatt kiáramló váladékcseppek csak szájon tudnak távozni, ami felgyorsítja őket és még távolabbra is jutnak. Kiderült, hogy a hiánytalan fogsor is hasonló módon hat: a fogak leszűkítik a légáramlás útját, ami a váladék sebességét felerősíti és turbulensebbé teszi.
A kutatók 3D-s modellezés és numerikus szimulációk alapján vizsgálták, hogyan terjednek a tüsszentés által levegőbe kerülő váladékcseppek. Külön-külön elemezték a lehetséges variációkat a fogak megléte vagy hiánya és az orrjáratok tisztasága tükrében.
Az így kapott eredményekből kirajzolódott, hogy azokban a modellekben, ahol teljes fogsorral és eldugult orral kalkuláltak, mintegy 60 százalékkal messzebbre jutottak el a kiáramló nyálcseppek, mint a fog- és orrdugulásmentes modellek esetén – írja a házipatika.
