Hosszú északi éjszakák

Ez elég praktikus lehet mindannyiunk számára. Amikor Kari Liebowitz először érkezett Norvégiába, Tromsoba, egyből érdeklődve és félelemmel telve állt a téli napokhoz. Kétszáz mérföldre északra fekszik a sarkkörtől a város, ami nem lát napot november közepétől egészen január közepéig. Ez az állapot nagyon messze volt New Jerseytől, Kaliforniától, ahol Kari Liebowitz felnőtt és tanult mielőtt Norvégiába költözött volna.

Egészség pszichológusként Leibowitz célja az volt, hogy tromsoiként megküzdjön valahogy a hosszú északi éjszakákkal. Sok országban a rövid napok és a hideg telek melankolikus hangulatot okoznak, ez vezethet végül szezonális affektív zavarhoz (SAD). Azt feltételezik, hogy csupán biológiai alapú ez a pszichológiai betegség, és a hangulatot szabályzó neurotranszmitterek, mint a szerotonin szintje télen alacsonyabb, de ez lehet hajlam is. Ez gyakran egy antidepresszánssal vagy pszichoterápiával szokták kezelni.

Csak pár óra napsütés

Tromso legsötétebb napjaiban összesen 2-3 órányi indirekt napsütést kap, ami csak a horizont felszínen látható némi napsugár. Az itt lakókon azonban semmijen téli depresszió nem tapasztalható, amit ilyen esetekben feltételeznénk, hogy gyakori jelenség. A Tromsoi Egyetem tanára May Trude Johansen azt találta, hogy a városlakók hangulata aligha változott az év folyamán. Az alvásuk kicsit zavartabb volt a napi ritmus nélkül, amit a napnak a felkelte és lenyugta keretezett, de semmijen komolyabb változást nem mértek a lakók mentális állapotában a tél folyamán.

​Mi lehet a titok?

Sok potenciális megfejtés közül Leibowitz munkája azt javasolta, hogy alakítsanak ki egy sajátos gondolkodásmódot a depresszióra hajlamosak, ami felfegyverezheti őket a sarki éjszakai stressz hatásai ellen.

Ezek a tanácsok nem is lehetnének időszerűbbek, hiszen ha nem is mindenki él ennyire északon, de sok európai és amerikai gondolja úgy, hogy a legkegyetlenebb évszak a tél – és ezt még beárnyékolja a világjárvány képe is. Ahogy közeledik a tél és a valószínűsíthetően a második járvány csúcsa, a britek például felvásárolják a tűzifát. De félretéve a fogyasztási kérdéseket, mégis mit tanulhatunk a norvégoktól?

Leibowitz tanulmánya, rámutatott arra, hogy a mentális felkészülés a stresszes eseményekre elég erős hatással lehetnek ránk és arra, hogyan küzdünk meg ezekkel. A témával bővebben a Guardian cikke foglalkozik.