Nem értik ezt a magyar alkoholfogyasztási szokást a külföldiek

Már csak azért is érdemes lehet más nemzetek alkoholfogyasztási szokásait megismerni, hiszen ami számunkra nem okoz meglepetést, azt máshol akár rossz néven is vehetik. A Vinepair magazin éppen ezért gyűjtött össze pár szokást szerte a világból, amelynek elején rögtön egy magyar található. Itthon ugyanis pezsgővel, borral vagy pálinkával teljesen elfogadott koccintani, de sörrel már nem.

Eredete egészen az 1848–1849-es szabadságharchoz vezethető vissza, amikor az osztrák haderő sikeresen legyőzte a magyar felkelést, ami a világosi fegyverletételhez vezetett. Ezt követően végezték ki a 13 aradi vértanút, majd az esemény megünneplésére az osztrák katonák söröspoharakkal koccintottak, aminek hatására a magyarok fogadalmat tettek: soha többé – vagy más források szerint 150 évig – nem koccinthatnak sörrel.

Egyes kutatások szerint azonban a hagyomány valójában más gyökerekkel rendelkezik: az osztrákok akkoriban nem fogyasztottak sört, és a szokás csak az 1970-es évek végén terjedt el Magyarországon.

A következő figyelemre méltó szokás Olaszországhoz köthető. Itt ugyanis, ha kibontunk egy üveg bort, akkor a kifolyt italba bele kell mártanunk az egyik ujjunkat, és a bal fülünk mögé kenni. A rituálé lényege, hogy elkerüljék a balszerencsét, hiszen bűnnek számít, ha egy csepp is kárba megy a borból.

Egy másik furcsa szokás Oroszországban terjedt el, ahol nem hagyhatják az emberek az üres üvegeket az asztalon, mivel az szintén rossz óment jelent. A hagyomány eredete a pogány hitvilághoz kapcsolódik, amely szerint az üres üvegek a gonosz lelkek búvóhelye lehet. Egy másik eredettörténet pedig a kozák katonákat említi, akik Párizsban megfigyelték a felszolgálókat, amint azok az üres üvegek összeszámlálásával kalkulálták ki a számla végösszegét. Ennek megelőzése érdekében a tisztek az asztal alatt rejtették el üvegeiket, amely azóta is része az oroszok italozási szokásának.

Amely szokás viszont bizonyára minden tengerentúli látogatót meglephet, az a kötelező szemkontaktus, mielőtt bárki inni kezdene. Európában ennek elmulasztása hét évnyi hálószobai balszerencsét jelent, története pedig a középkorra vezethető vissza. Akkoriban az ellenséges személyek gyakran mérget öntöttek a másik poharába a bankettek alkalmával, azonban a heves koccintások során a mérgezett nedű átcsöppenhetett mások poharába is. Ha a felbújtó ezután nem ivott bele a saját italába, akkor nagy esély volt rá, hogy a mérgezés veszélye fennáll. A szemezés tehát az emberek közötti bizalom jelképévé vált.

Forrás: Drive