Bőven elég, ha csak kevesebbet eszel belőle. Ha mindenki csak 20 százalékkal kevesebb marhahúst fogyasztana, az erdőirtás mértéke 2050-re a felére csökkenne.
Áprilisban az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület egy óriási jelentést tett közzé, amelyben azt vizsgálta, hogy az ember hogyan enyhíthetné az éghajlatváltozás legrosszabb hatásait. A teljes jelentés majdnem 3000 oldalas, de az igazán fontos rész 50 oldalas, és felsorolja, hogyan csökkenthetjük a kibocsátást már most. A szél- és napenergiára való áttérés a két legnagyobb hatású váltásként szerepel. Kicsit lejjebb azonban van egy furcsaság: áttérés a kiegyensúlyozott, fenntartható, egészséges táplálkozásra. A jelentés egy korábbi változata a Reuters jelentése szerint azt az ajánlást tartalmazta, hogy az emberek térjenek át a növényi alapú étrendre.
Ezt a tanácsot azonban az Egyesült Államok, Brazília és más, nagy húsiparral rendelkező országok lobbizása nyomán a tárgyalások során felhígították. Az összefoglalóban a növényi alapú étrend egyetlen említésre szorítkozik: egy lábjegyzet a 43. oldalon. De nem beszélhetünk az élelmiszerek éghajlatra gyakorolt hatásáról anélkül, hogy ne beszélnénk a húsról. Az élelmiszertermelés az összes globális üvegházhatású gázkibocsátás mintegy 26 százalékáért felelős, és ennek legnagyobb részét az állattenyésztés adja. A legnagyobb kibocsátás a kérődző állatoktól, például a szarvasmarháktól és a juhoktól származik, mivel a táplálék megemésztése során metánt böfögnek ki.
A marhahús egy gramm fehérjéhez képest nyolcszor annyi üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a csirke, és 25-ször annyit, mint a tofu. A talajra gyakorolt hatás is óriási. Az összes mezőgazdasági terület közel 80 százalékát legelőként vagy állati tápláléknak szánt növények termesztésére használják, és a marhahústermelésre szánt legelők bővítése az éves trópusi erdőirtás 41 százalékát okozza. Mégis kiderült, hogy a marhahús iránti mohó vágyunknak még egy kis csorba is nagy környezeti előnyökkel járhat. Ha marhahúsfogyasztásunk mindössze egyötödét olyan mikoproteinre cserélnénk, mint a Quorn, az drámaian lelassíthatná az erdőirtás ütemét a jövőben.
Egy új tanulmány modellezte, hogy mi történne, ha az emberek a marhahúst vagy más kérődző húsokat felcserélnék az étrendjükben a mikoproteinre - vagy ha továbbra is a jelenlegi pályán haladnánk. Egy olyan világban, ahol a marhahús iránti kereslet folyamatosan nőne, az erdőirtás mértéke több mint kétszeresére emelkedne. Ha azonban az emberek a marhahús 20 százalékát mikoproteinre cserélnék, az erdőirtás mértéke 2050-re a fele lenne annak, mintha a marhahúsfogyasztás az előrejelzések szerint tovább növekedne. A probléma megoldásának egy részét a meglévő biotechnológia jelentheti. Más tudományos tanulmányok a húsfogyasztás sokkal nagyobb mértékű csökkentését szorgalmazzák.
Az EAT-Lancet Bizottság például azt ajánlja, hogy az emberek hetente legfeljebb 98 gramm vörös húst (sertés-, marha- vagy bárányhúst) fogyasszanak - valamivel kevesebbet, mint egyetlen negyed kiló. Az átlagos amerikai csak marhahúsból ennek majdnem hétszeresét eszi meg. A marhahúsfogyasztás 20 százalékos csökkentése reálisabb célnak tűnt. A 20 százalékos helyettesítési arány elérése 2050-re valamennyire elérhetőnek tűnik. Vagy legalábbis nem szuperoptimistának. Két másik forgatókönyvet is lefuttatottak, amelyekben a mikoprotein 2050-re a marhahúsfogyasztás 50 és 80 százalékát helyettesítette.
Ebben a két forgatókönyvben az erdőirtás és a kapcsolódó kibocsátás még alacsonyabb volt. Mindegyik váltás nagyjából megfelezte az erdőirtás előre jelzett mértékét, de a legnagyobb nyereséget a marhahús 20 százalékának mikoproteinnel való viszonylag kis mértékű helyettesítése jelentette. A tanulmány rávilágít arra, hogy a marhahúsfogyasztás viszonylag kis mértékű csökkentése is nagy környezeti hozadékkal járhat. A kihívás az, hogy a politikai döntéshozókat és az egyéneket rávegyük, hogy ezt a kutatást tettekre váltsák.
(Forrás: Wired)
