Tényleg egészségesebb, ami gluténmentes? Közel sem biztos

Sokan akkor kezdenek gluténmentes étrendben gondolkodni, amikor puffadást, hasi fájdalmat vagy emésztési panaszokat tapasztalnak. Ilyenkor könnyű egyetlen bűnbakot keresni, a glutén azonban nem minden esetben felelős a tünetekért. A BBC Food cikke szerint a glutén elhagyása elsősorban azoknál lehet indokolt, akiknél valamilyen orvosilag releváns állapot áll a háttérben.

Bahee Van de Bor regisztrált dietetikus, a British Dietetic Association szóvivője szerint önmagában nincs bizonyított egészségügyi előnye annak, ha valaki orvosi indok nélkül gluténmentes étrendre vált. A gluténmentességet sokan egészségesebbnek vagy táplálóbbnak gondolják, de ez nem feltétlenül igaz.

A szigorú gluténmentes étrend elsősorban a cöliákiában szenvedők számára elengedhetetlen. Ez egy olyan gyógyíthatatlan autoimmun betegség, amelyben a glutén károsítja a vékonybél nyálkahártyáját. A cöliákiásoknak minden gluténforrást kerülniük kell, így a búzát, az árpát és a rozst is. Tünetei egészen változatosak lehetnek: hasmenés, székrekedés, puffadás, hasi fájdalom, vashiány, bőrgyulladás, szájfekélyek, csontritkulás és termékenységi problémák is előfordulhatnak.

Vannak olyanok is, akiknél a cöliákiateszt negatív, mégis hasonló panaszokról számolnak be. Ezt nem-cöliákiás gluténérzékenységnek nevezik. Az irritábilis bél szindrómával (IBS) élők egy részénél szintén enyhülhetnek a tünetek, ha csökkentik a búza- vagy gluténbevitelt.

A gluténmentes étrend egyik hátránya, hogy a búza elhagyásával bizonyos prebiotikumok és rostok is kikerülhetnek az étrendből. Van de Bor szerint a búza ebből a szempontból különleges, mert támogathatja a Bifidobacterium nevű baktérium növekedését, amelyet felnőtteknél több pozitív egészségügyi hatással is összefüggésbe hoznak, például az immunműködéssel, a mentális egészséggel, az anyagcserével és a testsúlyszabályozással.

Ez nem jelenti azt, hogy mindenkinek sok búzát kellene ennie, de aki jól tolerálja, annak nem feltétlenül érdemes teljesen kiiktatnia az étrendjéből. A szakértő szerint az egészségesebb búzaforrások, például a teljes kiőrlésű tészta vagy a kenyér bizonyos esetekben továbbra is részei lehetnek egy kiegyensúlyozott étrendnek.

A gluténmentes helyettesítő termékekkel is érdemes óvatosnak lenni. Nem minden gluténmentes tészta vagy kenyér ultrafeldolgozott, és azoknak, akiknek valóban kerülniük kell a glutént, ezek fontos élelmiszerek lehetnek. Sok ilyen termék azonban adalékanyagokat, tartósítószereket vagy hozzáadott rostokat, például cikóriagyökérből származó inulint tartalmazhat. Akik pedig ezekre érzékenyek, emiatt tapasztalhatnak hasmenést, székrekedést vagy hasi fájdalmat.

A puffadás és az IBS szempontjából a kép különösen összetett. Van de Bor szerint a búza magas fruktántartalmú élelmiszer, így az erre érzékeny IBS-sel élőknél a szénhidrát erjedése gázképződést, puffadást és székelési változásokat válthat ki. Egy kevés gáz vagy teltségérzet a normál emésztés része lehet, IBS esetén azonban ez kifejezetten fájdalmas és kellemetlen élménnyé válhat.

A szakértő szerint a búza és a glutén túl gyakran kerül a „főgonosz” szerepébe, pedig az IBS-t több tényező befolyásolja. Nem mindig teljes kizárásra van szükség, sokszor inkább az a kérdés, mennyit tolerál a szervezet, milyen típusú búzatermék okoz panaszt, és maradhat-e az étrendben például jobb minőségű, rostban gazdag kenyér. Akinek visszatérő puffadása, gázképződése vagy más emésztési panasza van, annak érdemes étel- és tünetnaplót vezetnie, majd háziorvossal vagy dietetikussal egyeztetnie. Így könnyebb kideríteni, valóban a glutén, a búza, a fruktánok vagy valami egészen más áll-e a háttérben.

Ha valakinek orvosi okból gluténmentes vagy alacsony gluténtartalmú étrendre van szüksége, azt is érdemes tudatosan felépíteni. A természetesen gluténmentes alapanyagok, például a burgonya, a quinoa, a polenta vagy a rizs jó kiindulópontot jelenthetnek. Az étrend összeállításánál az is fontos, hogy ne csak bolti gluténmentes kenyerekre, tésztákra és nassolnivalókra épüljön a mindennapi étkezés.