Mégis, a gyakorisága ellenére a legtöbben még mindig nem tudnak a létezéséről.
Sokakat csak a 30-as vagy 40-es éveikben diagnosztizálnak a betegségről.
Tekintettel az állapotból eredő károkra, a tudatosság segíthet abban, hogy minél több ember kapjon szükséges segítséget − ahelyett, hogy évekig egyedül szenvedne.
Ez is érdekelhet: Így álljunk le a falásrohamokkal
Az irányíthatatlanság érzése
A falási zavart azt különbözteti meg az alkalmi túlevéstől, hogy az evés során úgy érezzük, nem vagyunk kontroll alatt, illetve zavarja a mindennapi életünket.
Egyéb figyelmeztető jelei lehetnek a következők:
- addig eszünk, amíg kényelmetlenül jóllakottnak nem érezzük magunkat
- nagy mennyiségű ételt elfogyasztunk, még akkor is, ha nem vagyunk éhesek
- a normálisnál gyorsabban eszünk
- undort, rossz hangulatot vagy bűntudatot érzünk evés után
Megfelelő támogatással fel lehet ismerni a falásrohamokat, mielőtt komolyabb problémák alakulnának ki, mint például elhízás, 2-es típusú cukorbetegség és magas koleszterinszint. Az érintettek akár 70 százaléka is beszámol hangulatzavarokról − például depresszióról − vagy szorongásról. A falási zavarban szenvedők mintegy negyede kísérelt meg öngyilkosságot. A zavar jelentős hatással lehet az egyén mindennapi életére, az emberek rosszabb iskolai teljesítményről és alacsonyabb foglalkoztatási arányról számolnak be.
Ha tovább olvasnál: Ez az első dolog, amit meg kell tenned, ha túletted magad
Fotó: Shutterstock
Pedig ez egy jól kezelhető állapot. A legtöbb embernek pszichológiai kezelést ajánlanak, például kognitív terápiát, amellyel megérthetjük a falásrohamok kiváltó tényezőit, valamint egészségesebb étkezési szokásokat és megküzdési mechanizmusokat sajátíthatunk el. A pszichológiai kezelések hatékonyak lehetnek az egyéb mentális egészségi állapotok − például a depresszió − tüneteinek javításában is.
Az étkezési zavarból való felépülés másik kulcsfontosságú eleme, hogy megtanuljuk megváltoztatni az ételhez való viszonyunkat.
Segítségkérés
Bár gyakran több tényező is szerepet játszik a falásrohamok kialakulásában, a tüneteket általában negatív események vagy érzelmek − például unalom, szomorúság vagy szorongás − vagy fiziológiai okok, például az éhség váltják ki. A falásrohamokban szenvedő emberek nehezebben tudják szabályozni érzelmeiket, ami egy ördögi körhöz vezet.
Ha megváltozik az étkezési viselkedésünk (például sok élelmiszert vásárolunk, vagy akkor is eszünk, ha nem vagyunk éhesek), és sok időt töltünk az étkezésen való gondolkodással, mind árulkodó jelek. A falási rohamokat övező szégyen vagy bűntudat különösen megnehezíti, hogy az érintettek beszéljenek a tapasztalataikról, pedig érdemes minél előbb szakemberhez fordulni.
Forrás: Science Alert
