Tényleg a paprikás csirke lett volna Drakula gróf kedvence?
Van egy pillanat Bram Stoker Drakula című regényében, amikor a világ leghíresebb vámpírtörténete hirtelen gasztro-epizóddá válik: a főhős Erdélyben csirkét eszik vörös paprikával, dicséri, és a receptet is fel akarja jegyezni. Ebből adódik tehát a kérdés: tényleg paprikás csirke lenne Drakula kedvence?
A történet szerint, amikor a főszereplő, Jonathan Harker Kolozsvár környékén megáll egy éjszakára, egy csirkés fogást kap vacsorára, amelyet vörös paprikával készítenek, és Harker kifejezetten dicséri. A részlet azért érdekes, mert a férfi rögtön hozzáteszi, hogy a receptet szeretné megszerezni Minának, a menyasszonyának, vagyis az étel itt a szerelem, a törődés kifejeződése is.
A fogás neve Stokernél „Paprika Hendl” néven szerepel, ami lényegében egy korabeli, németes elnevezés: a „Hendl” csirkét jelent, és akkoriban Erdély az Osztrák–Magyar Monarchia része volt, így a német szóhasználat természetesnek számít. A lényeg viszont az, hogy ugyanarról az ételről beszélünk, amit ma paprikás csirkeként ismerünk, tejfölös-paprikás szafttal, galuskával vagy tésztával.
A történet itt azonban nem ér véget, Harker ugyanis a rossz éjszakáját is a paprikára fogja. A naplórészletben azt írja, nem aludt jól, furcsa álmai voltak, és ugyan egy kutya egész éjjel vonyított az ablak alatt, de az is lehet, hogy „a paprika volt az oka”, mert kiivott kancsó vizet, mégis szomjas maradt. Vagyis a paprika egyszerre hétköznapi fűszer és baljós előjel: már az első éjszaka is nyugtalanul telik, ám Harkernek még fogalma sincs róla, mi vár a későbbiekben.
Egyébként már egy 1890 környékén készült budapesti szakácskönyvben is megtalálhatjuk a paprikás csirke receptjét, ami meglepően hasonlít a mai verzióhoz: zsír, hagyma, édesnemes pirospaprika, csirke, víz vagy alaplé, majd a végén tejföl és kevés liszt a sűrítéshez, és tálalás galuskával.
Olvasd el ezt is!