Egy barlang üledékében a kutatók nemrég emberi DNS-t találtak. Az elemzés során egy olyan nő nyomát tárták fel, aki 25 ezer évvel ezelőtt élt. Jelentős tudományos eredmény az, hogy csontok nélkül is felismerhetővé vált az emberi genom.
A DNS helyreállítása általában sokat támaszkodik a csontokra és a szerencsére. A DNS ugyanis túl kell éljen akár sok ezer évet, amíg megtalálják.
Ekkor képesnek kell lennünk megtalálni a csontot és elegendő genetikai anyagot kell kinyerni a szekvenáláshoz. Ez a munka azonban kifizetődő, mivel a DNS sok hiányosságot kitölt nemcsak az emberek, hanem más fajok evolúciótörténetében is.
Az iszapban, sárban található genom azonban porrá vált csontból, de székletből is származhat. Pere Gelabert evolúciós biológus és Ron Pinhasi régész nemrég DNS-t keresett a Satsurblia-barlangban. Hat talajmintát nyertek, és gondosan átszitálták őket, genetikai anyag nyomait keresve.
Mitokondriális DNS formájában bukkantak arra végül, amit kerestek. Farkas, bölény és emberi genomot is találtak.
Az ember egy nő volt, DNS-e alapján elmondható, hogy 25 ezer évvel ezelőtt élhetett. Genomjának csak egy kis részét sikerült kinyerni, de ebből a kutatók arra tudtak következtetni, hogy a modern emberek korábban ismeretlen csoportjának tagja. Ez a csoport már kihalt, de hozzájárult a mai populációkhoz Európában és Ázsiában.
A tanulmány bizonyítja, hogy az olcsó és hozzáférhető technológiának köszönhetően a piszokban való ásatás sokkal feltáróbb lehet, mint azt valaha hittük.
(Forrás: Science Alert)
