Az ötletgazda Marek Głogowski, aki – tapasztalva a koronavírus-járvány okozta társadalmi távolságtartás hatását az éttermi szokásokra – további radikális változást vizionál az élelmiszer-ágazatban. Kiinduló gondolata az volt: vizsgáljuk meg, honnan és miből is származik az étel, ami az asztalunkra kerül.
A számára aggasztó valóságból következik célkitűzése: meg kell szüntetni az emberek függését az ipari agrárgazdaságtól. Ez a gondolat a nagyüzemi mezőgazdaság veszélyeire figyelmeztető környezetvédők, a klímakutatók nézeteivel is találkozik. A következtetés, hogy magát az étel eredetét kell megváltoztatni. A baktérium-alapú élelmiszerek kifejlesztésének alapja az – első bejelentéskor kétségtelenül riasztóan hangzó – anyagcsere átalakító (metabolizáló) koncepció. A perspektíva és Głogowski célja, hogy az új, baktérum-átalakításból származó táplálékokból teljes élelmiszer hálózatot hozzon létre.
És amit Głogowski kínál a hagyományos ételek helyett az az erjesztéssel processzált, majd formázott baktérium-kultúrákból előállított fogások. A végeredmény egy ropogós kenyérhéjra hasonlító termék, úgynevezett umami ízű ragú, desszertként lukacsos gombóc – hogy csak a „népszerűbbeket" említsük. Elképzelése az, hogy az emberek egyfajta „humán bioredaktorként" tekintsenek magukra, azaz a baktériumokat saját bélrendszerükön keresztül alakítsák át táplálékká.
Noha Głogowski nagy célja még távoli, kétségtelen, hogy az előfutárnak tekinthető probiotikumok, mint például az Aktivia a '80-as évek óta egyre terjednek. Az erjesztett kombucha-tea növekvő népszerűsége is vitathatatlan. A probiotikum-piac a két évvel ezelőtti 47 milliárd dollárról 2026-ra – előrejelzések szerint – közel 80 milliárdra bővülhet. Nem zárható ki ezért, hogy Głogowski is utat tör a jövő élelmiszer-fogyasztásában és iparában osztotta meg a fastcompany cikkében.
