Bár olyan korban élt, amikor fekete nőnek lenni még nehezebb volt, mint ma, karriert épített, harcolt a megkülönböztetés ellen, és kulturális kincsek őrzője lett. Könyvtárosként olyan írásos emlékeket védelmezett, mint – egészen pontosan három – Gutenberg-biblia, da Vinci-, Mozart-, és Michelangelo-kéziratok. Ő volt Belle da Costa Greene.


A család úttörői

Belle da Costa Greene fekete k\u00f6nyvt\u00e1rosn\u0151 portr\u00e9ja

Wikipédia

Da Costa Greene családjában nem ő volt az első, aki úttörőnek számított, édesapja volt ugyanis az első afroamerikai férfi, aki a Harvardon diplomázott. Kapcsolatuk azonban nem volt felhőtlen, mivel a férfi elhagyta a családot – bár feleségétől nem vált el –, majd Szibériába költözött, hogy ott diplomataként dolgozzon. Belle anyja a elkeseredés és a tagadás helyett, úgy döntött, új életet kezd, és lányával együtt megváltoztatták vezetéknevüket.

Princetonról a Morganbe

Belle da Costa Greene fekete k\u00f6nyvt\u00e1rosn\u0151 portr\u00e9ja

Princeton University Art Museum

Da Costa Greene először a New Jersey-i Princeton Egyetem könyvtárában kapott állás, ahol szinte azonnal szembement minden olyan elvárással, amelyet alapesetben egy ilyen pozícióban dolgozó nő elé támasztanánk: nem volt szigorú, nem öltözött decensen, és nem is volt feltétlenül csendes.

„Csak azért, mert könyvtáros vagyok, nem kell úgy öltöznöm" – jelentette ki akkoriban.

Itt, a Pincetonon találkozott a Morgan könyvtár legendás tulajdonosának unokaöcsével, Juniusszal, aki végül 1905-ben mutatta be nagybátyjának. Belle ekkora 26 éves volt, és bár minden valószínűséggel nem fogadták őt túl kedvesen a könyvtárban, mindent megtett azért, hogy lenyűgözze munkáltatóját. Bár csak hét évig, a férfi 1913-ben bekövetkezett haláláig tudtak együtt dolgozni Morgannal, ez idő alatt a nő vezető személyiség lett a könyvtár életében.

Az idős férfi és a fiatal könyvtárosnő között valószínűleg több volt puszta munkakapcsolatnál, ám egymás és a könyvtár iránti tiszteletük végül mindig felülkerekedett.

Könyvtároslegenda

Belle da Costa Greene fekete k\u00f6nyvt\u00e1rosn\u0151 portr\u00e9ja

Princeton University Art Museum

Munkáltatója életének utolsó két évében összesen 900 millió dollárnyi, ritkaságnak számító könyvet szereztek be együtt. Da Costa Greene ezeknek a könyveknek lett védelmezője.

Morgan a halálakor 50.000 dollárt (ami ma mintegy 1,3 millió dollárnak felel meg) hagyott legjobb munkavállalójára, aki egészen nyugdíjazásáig, 1948-ig a könyvtár munkatársa maradt.

Nyugdíjas éveiről nem sokat tudnak az életrajzírók, főleg, hogy Da Costa Greene gyakorlatilag minden iratát és feljegyzését elégette a halálos ágyán. Annyi bizonyos, hogy máig emlegetik sugárzó személyiségét és egyedi stílusát, s világszerte úgy emlékeznek rá, mint a nőre, aki nem engedte, hogy a konvenciók és a diszkrimináció útját állják.

Forrás: Messy Nessy Chic

Friss

Photo by rigel on Unsplash

A sok baleset miatt egy 27 méteres gyíkhidat építettek Indiában

Egyedülálló hidat építettek indiai szakemberek egy forgalmas főút fölött, hogy segítsenek a hüllőknek és más kis állatoknak az átkelésben.
TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk