Hűtlenség, titkos házasság, mérgek – a legnagyobb botrányok XIV. Lajos udvarából
2021-08-27
A Napkirály érzéki és szokatlan életet élt, tele szeretőkkel, drámákkal és cselszövésekkel.
Amikor XIV. Lajos 15 éves volt, édesanyja elkezdte keresni azt a nőt fia számára, aki bevezetné az ifjú királyt az „utódnemzés világába". Lajos számára hihetetlenül fontos volt, hogy örököst nemzzen, hogy tovább vigye a királyi vérvonalat. Aurora von Goeth történelmi tanácsadó és író azonban beszámolt arról, hogy a királynőnek milyen keményen kellett dolgoznia azon, hogy megtalálja a tökéletes nőt, aki levetkőzteti a fiát. Ezek voltak az elvárásai:
A kiválasztott nőnek nem lehetnek ambíciói arra, hogy jelenlegi rangja fölé emelkedjen, diszkrétnek, tapasztaltnak kell lennie, de természetesen nem túl tapasztaltnak, tisztának és betegségektől mentes hölgy lehet a közelében. Legyen bájos, de ne túl elbűvölő, elvégre az aktus maga eléggé megbabonázó tud lenni.
Guy Armand de Gramont
Guy Armand de Gramont, Guiche grófja XIV. Lajos udvarának egyik legjóképűbb férfijaként volt ismert. A gróf, akit inkább Armand néven ismertek, biszexuális volt, és könnyen magára vonta mind a férfi, mind a női partnerek figyelmét. Armand és húga az Orleans-i herceggel és hercegnével, Philippe-el és Henriette-tel is jóban volt, sőt!
Armand és Philippe szoros kapcsolatot ápoltak, bár állítólag nem volt kiegyensúlyozott viszony a két férfi között. Philippe mélyen törődött szeretőjével és barátjával, Armand azonban inkább Philippe hatalmát és pénzét hajszolta. Armand nagyon kevés tiszteletet mutatott a herceg iránt, még egy álarcosbálon is megrúgta őt.
Miután első felesége, Marie Thérèse d'Autriche 1683-ban hirtelen meghalt, XIV. Lajos nem sietett újraházasodni. Örököst nemzett, és sikeresen életben tartotta a vérvonalat, ám kevésbé érdeklődött a rendelkezésre álló európai hercegnők iránt. Volt azonban egy nő, aki felkeltette a figyelmét: Françoise d'Aubigné.
Akkoriban Madame de Maintenon néven ismerték. A fiatal nő korán megözvegyült, így Versailles-ban a palota törvénytelen gyermekeinek dajkájaként dolgozott. Ahol egyre közelebb került a királyhoz, mígnem egymásba szerettek.
Ám Madame de Maintenon rendkívül vallásos volt, így kényelmetlenül érezte magát, amiért XIV. Lajossal házasságon kívüli viszonya volt. S bár nincs konkrét bizonyíték az esküvőre, történészek ragaszkodnak ahhoz, hogy az emlékiratokban talált feljegyzések bizonyítják, hogy a király titokban feleségül vette őt. Kevés tanú volt, és az egészet a lehető legnagyobb titokban tartották a lány alacsonyabb státusza miatt.
1678-ban az a hír járta, hogy XIV. Lajos udvarának egyik tagja meg akarja mérgezni az uralkodót. A vád a titkok és a mágia mély kútját nyitotta meg, mivel az udvar több tucatnyi tagjáról derült ki, hogy bájitalokat vagy varázslatokat használtak a királyon. Abban az időben Párizsban virágzott a mágusok és varázslók alvilága, akik árujukat az udvar ambiciózus tagjainak adták el.
Elsősorban az ambíció hajtotta őket, hogy XIV. Lajos tetszése szerint hatalmat, vagyont és társadalmi státuszt ruházhat rájuk, így a belső köréhez tartozó embereknek bőven volt okuk arra, hogy versengjenek a kegyeiért és figyelméért.
1679-ben XIV. Lajos lényegében kriminalizálta a mágiát és a bájitalok készítését. Az utólag a mérgek ügye néven ismert esemény során különleges bíróságot hozott létre, amely három év alatt 400 ember ellen folytatott vizsgálatot, és 36 embert halálba, 34-et pedig száműzetésbe küldött.