Amikor éppen magunkból kikelve, dühösen kiabálunk, vagy nem látunk a könnyeinktől fájdalmunkban, nehéz elhinni, hogy ez az állapot a javunkra válhat. A negatív érzelmek átélése azonban ugyanúgy létfontosságú az egészséges mentális állapotunk fenntartása szempontjából, mint a kellemesebb, pozitív tapasztalataink. Mi több: tulajdonképpen nincs is olyan, hogy negatív érzelem. Lengyel Csilla cikkének részlete a Hamu és Gyémánt magazin tavaszi lapszámából.
A kutatók szerint a negatív érzelmek univerzális reakcióformák, amelyeket – függetlenül attól, hogy a Föld mely pontján járunk – minden ember hasonlóan fejez ki. Ilyenek a szomorúság, a félelem, a harag, az undor, illetve a megvetés. Az érzelmek osztályozására általában nem lehet fekete-fehér jelzőket használni, érdemes inkább egy színskálaként elképzelni, ezért a szakszerű megközelítésekben a különböző érzelemrendszerekben fokozatos átmeneteket azonosítanak – magyarázza dr. Varga Katalin, az MTA doktora, az ELTE Affektív Pszichológia Tanszékének vezetője.
A hétköznapi értelemben vett negatív érzelmek valamilyen szempontból kényelmetlenek, kellemetlenek, és általában nem szeretjük őket átélni. Dr. Nagy Tamás, adjunktus, az ELTE Pszichológiai Intézetének oktatója szerint az érzelem olyan kifejezésmód, amelynek az a szerepe, hogy segítsen az egyénnek a túlélésben, illetve az alkalmazkodásban.
„Az, hogy egy érzelem negatív, alapvetően társadalmi konstruktum. Az összes érzelem – beleértve a negatív érzéseket is – jónak számít, mert az a funkciójuk, hogy segítsék az egyén és a csoport túlélését. Ebből a szempontból a negatív érzelmek még hasznosabbak is, mint a pozitívak, mert például az undor és a félelem megmutatja, mi az, amit azonnal hagyjunk abba. Amikor szomorúak vagyunk, kénytelenek leszünk alacsonyabb aktivitásszinten működni, a szégyen vagy a bűntudat pedig abban segíthet, hogy kommunikáljuk magunkról: hasznos tagjai vagyunk a csoportnak, ezért ne tagadjon ki minket a közösség.”
A harag haszna
Illusztráció: AI által generált kép
Hamu és Gyémánt
A düh és a harag talán a legdestruktívabbnak tartott érzelem, mivel gyakran az erőszakhoz kapcsolódik, azonban a kettő nem feltétlenül függ össze. Az Amerikai Pszichológiai Társaság 2003-as cikkében Howard Kassinove kifejtette, hogy a harag az esetek nagyjából tíz százalékában vezet agresszióhoz, ezzel szemben sok agresszív cselekményt harag nélkül követnek el. A cikk szerint a haragnak lehetnek pozitív következményei is, például segít a lényeget kimondani, anélkül, hogy köntörfalaznánk, a vehemensebb tárgyalási technika pedig gyakran vezet sikerhez.
Egy másik kutatásban azt találták, hogy a dühös embereknek jobban sikerült a problémáikat megoldaniuk, mert miután hangot adtak a haragjuknak, többnyire minden fél hajlamosabb volt őszintén beszélni és meghallgatni egymás panaszait.
Fontos faktor volt azonban a harag intenzitása: azok, akik közepesen voltak dühösek, jobban ki tudták fejezni a szükségleteiket, ezáltal hatékonyabban meg tudták beszélni a problémáikat, mint azok, akik nagyon könnyen dühbe gurultak, vagy azok, akik szinte sosem lettek dühösek. A kutatók úgy vélik, ebben az is szerepet játszik, hogy milyen benyomást kelt az adott érzelem kifejezése. Általában a mérsékelten dühös embereket keménynek, a szélsőséges érzelmeket kifejezőket viszont kerülendőnek tartják. Ez a viszonyulás a politikában is tetten érhető: több tanulmány is egyetért abban, hogy a választók szemében népszerűbbek azok a politikusok, akik kimutatják a haragjukat, mint azok, akik szomorúságot vagy bűntudatot fejeznek ki.
Mi köze az örömnek a haraghoz?
Az öröm és a harag között is több a hasonlóság, mint először gondolnánk. A The Atlantic egyik 2019-es cikkében Dacher Keltner, a Berkeley Social Interaction Lab igazgatója azt állítja, hogy az agyunk pozitív módon éli meg a dühöt. „Ha megnézzük azok agyát, akik haragot fejeznek ki, nagyon hasonló dolgokat látunk, mint azokén, akik boldogságot élnek át.” Szerinte az emberek gyakran megkönnyebbülnek, boldogabbak, optimistábbak lesznek, miután egy vitában kiabáltak. Ennek az lehet az oka, hogy amikor dühösek vagyunk, úgy érezzük, átvesszük az irányítást, és erősödik az önbizalmunk.
Folytatás a Hamu és Gyémánt magazinban!
Megjelent a tavaszi lapszámunk!
Hamu és Gyémánt
A teljes cikket keressétek a Hamu és Gyémánt magazin tavaszi lapszámában, amely elérhető a kiemelt újságárusoknál, illetve megrendelhető, előfizethető közvetlenül a kiadónál.
