Touchstone Pictures
Legendák nyomában – öt ismert történelmi személy, aki elképzelhető, hogy nem is létezett
2021-10-09
Az emberiség történelme tele van olyan hősökkel, akik több száz év múltán is emberek tömegeit inspirálják, és valódi legendákká váltak. Sok esetben azonban kiderült, hogy a hőn áhított példakép valójában a képzelet szüleménye. Az alábbi cikkben öt olyan ismert történelmi személyt mutatunk be, aki elképzelhető, hogy nem is létezett.
Artúr – akit sokan Camelot védelmezőjeként ismernek –, a történelem egyik legismertebb uralkodója, de sok tudós szerint története a kardjához hasonlóan csupán egy legenda. A história szerint Artúr az 5. vagy 6. században sikeresen megállította a szászok támadásait, azonban a neve nem szerepel a konfliktus egyetlen fennmaradt történetében sem. Artúr karaktere a 9. századi mondákban bukkant fel először, és a híres Kerekasztal lovagjairól szóló első beszámoló pedig csak Geoffrey of MonmouthBritannia királyainak története című szövegében jelent meg a 12. században.
Wikipédia
Amikor fejünket vakargatva találgattuk, hogy mit is jelent az, hogy a²+b²=c², még nem is gondoltuk, hogy a tétel mögött álló személy kiléte a mai napig bizonytalan.
Az ember nagyon is létezhetett, de valószínűleg egészen más volt, mint a róla szóló történetek.
A tudósok régóta találgatják, hogy mi lehet az ókori költő, Homérosz Iliász és Odüsszeia című műveinek pontos történelmi alapja, de a vita magára a szerzőre is kiterjed. Egyes elméletek szerint a legnagyobb görög író talán nem is létezett, és ha igen, szinte biztos, hogy nem ő az egyedüli szerzője a két híres műnek.
Ahhoz képest, hogy az irodalomtörténet egyik legjelentősebb alakjáról beszélünk, Homéroszról – aki feltehetően Kr. e. 7. vagy 8. században élt –, nincsenek korabeli beszámolók.
Amennyiben ez igaz, akkor Homérosz gyúrhatta össze az előbb említett mondákat összefüggő elbeszélésekké, de az is lehet, hogy csak egy képzeletbeli figura volt, akit azért találtak ki, hogy a történetek mellé társuljon egy szerző is .
Wikipédia
Lükurgoszra úgy emlékeznek, mint az az ember, aki Spártát az ókori világ egyik legrettegettebb katonai hatalmává formálta. Valamikor a Kr. e. 7. és 9. század között egy sor kemény reformot vezetett be, amelyek a házasságtól és a nemi élettől kezdve a gyermeknevelésig mindenre kiterjedtek. Ezek közül talán a leghíresebb egy szigorú, többéves képzési program létrehozása volt, amelynek segítségével a spártai fiúkból rettenthetetlen harcosokat faragtak.
Bár kétségtelen, hogy a reformokat valóban bevezették, a történészek még mindig nem biztosak abban, hogy maga a férfi létezett-e. A spártaiak nem jegyezték fel a történelmüket írásos formában, így a legjelentősebb vezetőjükről fennmaradt információk nagy része későbbi, gyakran egymásnak vadul ellentmondó forrásokból származik.
William Shakespeare angol drámaíró és költő szinte biztosan létezett, de elképzelhető, hogy nem olyan formában, ahogy azt eddig hittük. A múltban rengeteg téves összeesküvés-elmélet született a szerzővel kapcsolatban, a történészeknek viszont valóban komoly fejtörést okoz az a probléma, miszerint az író hat fennmaradt aláírásának helyesírása nem egyezik.
Emellett a szakemberek keveset tudnak Shakespeare iskolázottsági hátteréről, ezért kétséges, hogy a szerző valóban olyan bő szókinccsel (66 534 szó – a szerk.) rendelkezett volna, mint ahogy azt sokan mondják.