Kilenc megdöbbentő tény a globális kihalással kapcsolatban
2020-11-20
Nem is olyan régen Sir David Attenborough Egy élet a bolygónkon című Netflix-dokujával gyakorlatilag mikroszkóp alá helyezte Földünk sorsát, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó természeti világ pusztulását. A világhírű dokumentarista számtalanszor figyelmeztetett már minket bolygónk haldoklására, ám ezzel a filmjével inkább az éghajlatváltozás és az emberi beavatkozás egyéb formái által okozott, már-már szinte visszafordíthatatlan károkra hívta fel a figyelmünket. A BigThink egyik szerzője Attenborough filmjét látva összegyűjtötte a kilenc legmegdöbbentőbb globális kihalással kapcsolatos tényt.
A biológiai sokféleséggel és az ökoszisztéma-szolgáltatásokkal foglalkozó nemzetközi tudományos-politikai platform (IPBES) szerint az állat- és növényvilág több mint egymillió faját fenyegeti pusztulás – az emberiség történetében ilyen még nem volt.
A kétéltűek, madarak, emlősök és hüllők globális populáció-mérete átlagosan 68 százalékkal csökkent 1970 és 2018 között.
Ezeken a területeken 94 százalékkal csappant meg a vadállomány populációja, mely számottevő csökkenés az egész Földön.
A fajok ma 1000-szer gyakrabban pusztulnak ki, mint az emberek érkezését megelőző 60 millió évben – derült ki az amerikai Brown Egyetem 2014-es tanulmányából.
Az édesvízi vadon élő fajok populációja arányosan gyorsabban csökken, mint más állatfajoké. Átlagosan 84 százalékkal kevesebb egyed található ezek között az állatok között.
Az IPBES adatai szerint 1980 és 2000 között mintegy 100 millió hektár trópusi erdő veszett el. Ez nagyrészt a latin-amerikai szarvasmarha-tenyésztésnek és a délkelet-ázsiai ültetvényeknek köszönhető.
Tíz növényből négy (39,4%) növényt fenyeget.
A növényekhez hasonlóan a rovaroknál is 40 százalékos populációcsökkenésre számíthatunk.
2016 óta a háziasított madarak mintegy 3,5 százaléka tűnt el, a veszélyeztetett madarak pedig közel negyedét (23%) érintette negatívan az éghajlatváltozás.
Persze még nincs minden veszve. A 2019-es IPBES és a WWF jelentései egyaránt hangsúlyozzák, hogy az élőhelyek és fajok elvesztése ugyanolyan veszélyt jelent a Föld életére, mint az éghajlatváltozás. A biodiverzitás számára nemcsak a virágzó természeti világ létfontosságú. Romlása világszerte nyolcmillió ember megélhetését, gazdaságát, élelmezésbiztonságát és egészségét is veszélyezteti – ezt a tényt a jelenleg zajló koronavírus-járvány hatása hangsúlyozza. Sir David Attenborough is azt üzente filmjében:
„ha most cselekszünk, akkor még helyre tudjuk hozni."