Amikor az irodalom lelép a könyvek lapjairól

Októberben két generáció egy-egy meghatározó szerzője kerül reflektorfénybe: Borbély Szilárd, nemzedéke egyik legnagyobb költője, aki tragikusan korán hagyott itt bennünket, és az 1992-es születésű Fehér Boldizsár, aki fiatalon, első regényével máris Margó-díjat nyert.

Október 6-án egy olyan, nemzedéke egyik legnagyobb költőjeként számontartott szerző műveiben merülhetünk el, aki tragikusan korán, mindössze 50 évesen hunyt el.

Borbély Szilárd két nappal a halála előtt, 2014 februárjában éppen a Müpa Literárium sorozatában lépett utoljára a közönség elé. Így egyszerre fájó és magától értetődő, hogy szövegei a magyar líra egy-egy korszakos, megkerülhetetlen, mára lezárult életművének emléket állító Vers-estek sorozatban térnek vissza ugyanarra a színpadra.

„Életműve kényszerű töredékességében is nagyívű, mind nyelvi, mind műfaji értelemben kivételesen gazdag. A kor meghatározó stílus- és formaeszményeinek ellenállva teremtette meg saját líranyelvét, amely folyamatosan megújult"

– írja róla Tóth Czifra Júlia, a Borbély-műsor összeállítója.

A Vak majom

A másik szereplője a Vers-esteknek októberben még ifjú kora miatt is kevésbé ismert író. Ez egyébként nem titkolt célja is a rendezvénysorozatnak hogy kevésbé ismert írókat, költőket is bemutasson.

Október 26-án egy kivételes fiatal tehetség, a Literárium-estek egyik legfiatalabb meghívottja lesz a főszereplő: az 1992-ben született Fehér Boldizsár első regényével, a Vak majommal rögtön Margó-díjat nyert. Kifordított fejlődésregényében a főszereplő megkap mindent, mégis összeomlik az élete. Érdekes módon azonban éppen ez mozdítja ki céltalan állapotából. Sokáig azt vallja, hogy ha nem csinál semmit, nem is ronthat el semmit, saját felelősségére pedig csak az ébreszti rá, hogy belekeveredik két Nobel-díjas boldogságkutató bizarr pszichológiai kísérletébe.