Az emlősök, madarak és hüllők világszerte természetes élőhelyük átlagosan 18 százalékát veszítették el eddig a földhasználat változása és a klímaváltozás miatt. 2100-ra akár negyedével is csökkenhet a fajok élőhelye.


A Nature Communications című tudományos lapban hétfőn megjelent tanulmány 1700-tól napjainkig elemzi 16 919 faj geográfiai helyzetét. Az adatok segítségével jövőre vonatkozó becsléseket végeztek 2100-ig 16 különböző éghajlati és gazdasági-ökonómiai forgatókönyv alapján.

A fajok kihalással szembeni sebezhetőségének mértékét jelentősen befolyásolja annak a földrajzi területnek a nagysága, amelyen élnek. A fajvédelem hatékony stratégiáinak kidolgozásához szükség van annak megértésére, hogyan változott a múltban a földrajzi elterjedés mértéke, és hogyan fog változni a különböző alternatív forgatókönyvek megvalósulása esetén.

„Szinte minden ismert madár, emlős és hüllő élőhelye csökkenőben van, főként az emberek földhasználata miatt, a mezőgazdasági és városi területek növekedése miatt."

– mondta Robert Beyer, a Cambridge-i Egyetem kutatója, a jelentés vezető szerzője.

Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esőerdőket.

Unsplash /Nazarizal Mohammad

Egyes fajokat súlyosabban érintenek a változások, mint másokat. A fajok 16 százaléka elveszítette természetes élőhelyeinek több mint felét, a veszteség az évszázad végére elérheti a 26 százalékot is. Főleg a trópusi területeken csökken a fajok földrajzi elterjedtsége. Mintegy 50 évvel ezelőtt a legtöbb mezőgazdasági fejlődés Európában és Észak-Amerikában zajlott. Azóta a trópusokon változtattak nagy kiterjedésű területeket mezőgazdasági területté: Délkelet-Ázsiában az olajpálma-ültetvények miatt irtották ki az esőerdőket, Dél-Amerikában a legelők kialakítása érdekében. Ahogy az emberi tevékenység egyre mélyebbre hatol a trópusokon, aránytalanul megnövekszik a fajokra nehezedő nyomás, mivel ezeken a területeken nagyobb a faji sokszínűség, és mivel ezeknek a fajoknak eleve kisebb a természetes elterjedtsége.

„A trópusok biodiverzitási hotspotok, rengeteg kis területen élő fajjal. Ha egy hektárnyi trópusi erdőt mezőgazdasági területté alakítanak, sok faj nagyobb arányban veszíti el élőhelyét, mint mondjuk Európában."

– mondta Beyer. Az eredmények szerint a klímaváltozás egyre nagyobb hatással van a fajoknak otthont adó földrajzi területekre. Az emelkedő hőmérsékletek, a csapadék rendszerességében bekövetkező változások jelentősen megváltoztathatják az élőhelyeket.

Az Amazonas vidékét nagyban veszélyeztetik Földet érintő változások.

Unsplash /Omri D. Cohen

Más tanulmányok előrejelzései szerint az Amazon nagy területei dús lombkoronájú esőerdőből szavannaszerű tájjá változhatnak a következő 100 évben.

„Az Amazonas vidékén élő fajok hozzászoktak ahhoz, hogy trópusi esőerdőben élnek. Ha a klímaváltozás miatt megváltozik ez az ökoszisztéma, sok faj nem lesz képes túlélni, vagy legalábbis a megmaradó esőerdőkben kisebb területekre kényszerül."

– hívta fel a figyelmet a tudós. A kutatást vezető Andrea Manica, a Cambridge-i Egyetem szakértője szerint az, hogy az élőhelyek veszteségét eredményező vezető trend visszafordul, folytatódik vagy felgyorsul, a szén-dioxid-kibocsátás jövőbeli mértékén és a következő évek és évtizedek társadalmi döntésein múlik.

via MTI

Friss

Antitestekkel születhetnek a koronavírus-fertőzőtt anyák gyermekei

Amikor Celine Ng-Chan 10 hetes terhes volt, koronavírus-fertőzést diagnosztizáltak nála. Akkor, márciusban még kevesebbet tudtak arról, hogy a Covid 19 milyen hatással lehet a terhes nőkre és leendő gyermekeikre.

TOVÁBBOLVASOM ÖSSZEOMLÁS

A figyelmetekbe ajánljuk