Légi felvétel a horvátországi Dubrovnik kikötőjéről

10 dolog, amit (valószínűleg) nem tudtál Horvátországról

Május 29-én Horvátország megnyitja határait a magyar, osztrák, cseh és szlovák állampolgárok számára. Szomszédként jól ismerjük – számos kincset és szépséget kínál a látogatóknak –, mégis mindig akad valami felfedeznivaló benne.

1. Az első „karantént"

Az első „karantént" a 14. és 18. század között alakították ki Horvátországban, amikor Európában és Ázsiában is pusztítottak a hírhedt pestis és kolera járványok. A Dubrovački lazareti, azaz a „dubrovniki kórházhajók" Dubrovnik városfalától 300 méterre elhelyezkedő, egymással összekapcsolt épületek egy csoportja volt, amelyet egykor a Raguzai Köztársaság karanténállomásként használtak.

2. A WHO alapítója

Dr. Andrija \u0160tampar

Dr. Andrija Štampar

Wikipedia

Egy horvát tudós, Dr. Andrija Štampar egyike volt az Egészségügyi Világszervezet (WHO) megalapítójának. Štampar (1888-1958) a zágrábi egyetemen dolgozott, valamint vezető szerepet töltött be a járványtan területén és úttörője volt a megelőző orvostudománynak. A Nemzetek Szövetségének szakértőjeként az 1930-as években bemutatta a közegészségügyet Kínában, majd később ő lett az Egészségügyi Világszervezet egyik alapító tagja is. Az Első Egészségügyi Világgyűlést 1948-ban tartották, és Štampart választották a Közgyűlés első elnökévé. 1955-ben elnyerte a Leon Bernard Alapítvány Díját és Kitüntetését, amely a legnagyobb nemzetközi elismerés a szociális orvoslás területén. A zágrábi Közegészségügyi Intézet is róla kapta a nevét.

3. A legszűkebb utca

Vrbnik területén, a Krk szigeten található a világ legszűkebb utcája, melynek neve Klančić. A legszűkebb része az utcának mindössze 40 centiméter. Azok, akik elég bátrak és elég kicsik ahhoz, hogy átjussanak, a végén megjutalmazhatják magukat Vrbnik híres borával, a Žlahtinaval.

Az ejtőernyő feltalálója

Az első ejtőernyőt egy horvát felfedező, Faust Vrančić alkotta meg. Noha Leonardo da Vinci valószínűleg kidolgozta az ejtőernyő terveit, úgy vélik, hogy Vrančić volt az első, aki meg is alkotta és ki is próbálta a találmányt 1617-ben, amikor leugrott a velencei toronyból.

5. Az első „vámpír"

Jure Grando Alilovi\u0107

Jure Grando Alilović

pa1.narvii.com

Az első „vámpír" Kringa falujából, a horvát Isztriai-félszigetről származik. Jure Grando Alilovićról (1579 – 1656) úgy vélekednek, hogy ő volt az első valós személy, akit a 16. században vámpírként jellemeztek az akkori történetek. 1656-ban halt meg, de a legenda szerint aznap éjjel vámpírként tért vissza a sírból és lemészárolta az egész falut. Az Isztriára látogatók ma is megtekinthetik a temetőt, ahol egykor eltemették.

6. Ősi civilizáció

Horvátország egy ősi, a vučedol kultúrájú civilizációnak az otthona volt, amely Kr.e. 3000 és 2200 között virágzott a Szerémségben, a Dráva-Száva köze keleti felén, valamint a Duna jobb partján. Az egyik fő hely, amelyet elfoglaltak, a mai Vučedol városrész (azaz "Farkas-völgy"), mely 6 kilométerrel lejjebb található a horvátországi Vukovár városától. A becslések szerint ezen a területen körülbelül 3000 lakos élt, így korának egyik legnagyobb és legfontosabb európai központja lehetett. E kultúra az első bronz és az első négykerekű kocsi gyártásáról híres.

7. Katonai nyakkendő

A 17. századi horvát katonai egységek viseltek először nyakkendőt (kravátli), mely viseletnek a neve „croats" volt. A francia XIV. Lajos uralkodása idején horvát zsoldosokat soroztak be 1660-ban, akik egy úgynevezett „turn de cou" nevű nyakkendőt viseltek. A hagyományos horvát katonai viselet érdeklődést keltett, különösképpen, a nyak körül jellegzetesen megkötött nyakkendőre lettek kíváncsiak. Visszatérve Angliába a száműzetésből 1660-ban, II. Károly hozta be a legújabb divatot, aki azt nyilatkozta, hogy a kvártádli egy újabb fajta díszítése a nyak körüli ruházatnak, mely nem más, mint egy hosszú lepedő, amelyet a gallérhoz igazítottak, hasonlóan, a korábbi csomóhoz. A Kravátli Napját minden év október 18-án ünneplik Horvátországban.

8. A legrövidebb sikló

Z\u00e1gr\u00e1b

Zágráb

Unsplash / David Boca

A világ legrövidebb siklójával Horvátország fővárosában, Zágrábban közlekedhetsz. A sikló Zágráb legrégebbi tömegközlekedési eszköze, melyet műemlékké avattak. Mindössze 66 méter hosszú sín köti össze az Alsóvárost a Felsővárossal, így ez a világ legrövidebb siklóútja. Csaknem 64 másodperc alatt eléri a végállomását, kabinja 28 férőhelyes, amely 16 ülő és 12 álló utast képes befogadni.

9. Harangszó

A világ első „gombóc harangjai" több mint 330 éve harangoznak Horvátországban. A híres templomi harangok Eszék városában minden pénteken 11 órakor szólalnak meg. A város családjai számára ez jelzi azt, hogy itt az ideje nekilátni az egyik legnépszerűbb ételük, a gombóc elkészítésének. Akik meg szeretnék tudni a hagyomány valódi okát, Eszék bármely tradicionális éttermében megkóstolhatják ezeket a mennyeien édes gombócokat, és azonnal rájönnek miért is volt a pénteki napokon ez a menü a családoknál.

10.  Angyalok Múzeuma

Horvátországban, Varasd városában található az Angyalok Múzeuma, ezért sokan úgy is nevezik a települést, mint "a város, ahol az angyalok alszanak". Az egyedülálló múzeum megalapítója egy helyi művész, Željko Prstec volt, művészi alkotásait angyalok ihlették. A múzeum Édenkertet is rejt, amely kiváló helyszín az idelátogatóknak egy kis kikapcsolódásra, feltöltődésre.

A figyelmetekbe ajánljuk