Thomas Jefferson 1772-ben feleségül vette Martha Wayles Skeltont, egy gazdag virginiai ültetvényes lányát. A nő apja, John Wayles rabszolgákat tartott, köztük Elizabeth Hemingst, akitől több gyermeke is született. Egyikük az 1773 körül világra jött Sally Hemings volt. Jefferson felesége és Hemings tehát féltestvérek voltak. Amikor Wayles 1773-ban meghalt, a rabszolgasorban élő Hemings család is a Jefferson házaspár tulajdonába került. A kislány így a politikus virginiai birtokán, Monticellón nőtt fel.
Jefferson eközben az amerikai függetlenségi mozgalom egyik vezetőjévé vált, 1776-ban ő fogalmazta meg a függetlenségi nyilatkozat szövegének nagy részét. Felesége 1782-ben meghalt, két évvel később pedig diplomáciai megbízatással Franciaországba utazott. 1787-ben fiatalabb lánya, Maria Jefferson is követte Párizsba, ahová a mindössze 14 éves Sally Hemings kísérte el.
Jefferson ekkor már a negyvenes éveiben járt, Hemings pedig még kamasz volt. Ráadásul a politikus tulajdonaként teljesen kiszolgáltatott helyzetben élt, így kettejük kapcsolatát alapvető hatalmi egyenlőtlenség határozta meg. Franciaországban azonban más törvények vonatkoztak a rabszolgákra, mint Virginiában. Az ország európai területén a külföldről érkező rabszolgák bírósági úton kérhették a felszabadításukat, így Hemingsnek is lehetősége lett volna önálló életet kezdeni. A lány 1789-ben mégis visszatért Jeffersonnal Amerikába. Fia, Madison Hemings később azt állította, hogy anyja azért egyezett bele a hazatérésbe, mert a politikus megígérte neki, hogy közös gyermekeiket 21 éves korukban felszabadítja.
Monticello nyilvántartásai alapján Hemingsnek 1795 és 1808 között hat gyermeke született, akik közül ketten kisgyermekként meghaltak. Jefferson eközben egyre magasabb politikai tisztségeket töltött be, 1801 és 1809 között pedig az Amerikai Egyesült Államok harmadik elnökeként szolgált. 1802-ben James T. Callender újságíró nyilvánosságra hozta a kapcsolatot, amelyből komoly politikai botrány lett. Jefferson nem reagált a vádakra, rokonai viszont később tagadták az apaságát, és más férfiakat neveztek meg lehetséges apaként.
A fordulatot az 1998-as DNS-vizsgálat hozta el, amely genetikai kapcsolatot mutatott ki Sally Hemings legfiatalabb fiának, Eston Hemingsnek a leszármazottai és a Jefferson család férfiága között. Bár az eredmény önmagában nem azonosította az elnököt, a korabeli feljegyzések és a fogantatások időpontjai is az ő apaságát támasztják alá. A Monticellót fenntartó alapítvány 2018-ban már lezárt történelmi kérdésként kezelte az ügyet.
Jefferson 1826-os halála előtt a négy felnőttkort megért gyermek közül kettő elhagyhatta a birtokot, kettőt pedig végrendeletében szabadított fel. Hemingst azonban soha nem részesítette hivatalos felszabadításban. A nő végül az elnök lányának engedélyével Charlottesville-ben élhetett szabad emberként, ahol 1835-ben meghalt.
Sorsa az amerikai történelem egyik legnagyobb ellentmondására világít rá. Az a politikus, aki az emberek egyenlőségét hirdette, saját gyermekeinek jövőjéről is rabszolgatartóként dönthetett.
Olvasd el ezt is!