6 dolog, amit elleshetünk a Z generációtól, ha tudatosabban szeretnénk utazni
A Z generáció utazási szokásairól sokakban leegyszerűsítő kép él: mintha minden csak olcsó repülőjegyekről, TikTok-videókról és gyors impulzusokról szólna. A friss kutatások eredményei alapján viszont ennél árnyaltabb a helyzet. A fiatalabb utazók sokszor nyitottabbak az új helyekre, fontosabbnak tartják az élményeket, és egyre többen figyelnek arra is, hogy az utazásuk milyen hatással van a helyiekre. Ettől még nem minden Z generációs utazik tudatosan, de több olyan szokásuk is van, amit érdemes ellesni, ha okosabban, tartalmasabban és felelősebben szeretnénk útnak indulni.
Napról napra érkeznek hírek a túlturizmus káros hatásairól, amelyek miatt városok, sőt bizonyos esetekben egész régiók szenvednek. Az Expedia 2025-ös trendriportja szerint azonban a fiatalok közül egyre többen keresnek kevésbé ismert úti célokat és olyan helyeket, ahol mind a környezetet, mind pedig a helyiek mindennapjait tiszteletben tartják. A 25 év alattiak esetében ez sokszor tudatos döntés, amely ráadásul kevésbé ismert helyek felfedezésével is járhat.
A McKinsey kutatása szerint a Z generáció tagjai jellemzően többet költenek programokra, helyi élményekre, túrákra és különleges aktivitásokra, mint az idősebb korosztályok: a felmérésben a Z generációs válaszadók 52 százaléka mondta azt, hogy szívesen költ ilyenekre, míg a baby boomerek körében ez 29 százalék volt. A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalabb utazók a repülésen, a helyi közlekedésen, a vásárláson és az étkezésen is hajlandók spórolni azért, hogy többet áldozhassanak helyi túrákra, kulturális tapasztalatokra, regionális programokra.
A Booking.com 2025-ös kutatása szerint az utazók 73 százaléka szeretné, hogy az elköltött pénze visszakerüljön a helyi közösséghez, és 77 százalék olyan élményeket keres, amelyek valóban tükrözik a helyi kultúrát. Ez azért fontos, mert a tudatos utazás nem áll meg ott, hogy kevesebb szemetet termelünk vagy figyelünk a környezetre. Az is számít, hogy hol alszunk, hol eszünk, kitől vásárolunk, és kik profitálnak a látogatásunkból. Egy családi vendégház, egy helyi étterem vagy egy kisebb szolgáltató sokszor nagyobb élményt jelent, miközben a városnak és a helyi lakosoknak anyagilag is kedvező.
A közösségi média ma már alapvetően alakítja az utazási szokásainkat. A fiatalabb utazók közel 92 százaléka mondja azt, hogy a legutóbbi útját valamilyen módon befolyásolta a közösségi média, de a legerősebb inspirációt nem az influenszerek, hanem a barátok és a család adják. A Z generáció tagjai tehát nem TikTok-videók és Instagram-bejegyzések alapján alakítják az egész utazást, sokkal inkább inspirálódnak belőlük.
A McKinsey szerint minden korosztály nyitott az új helyek felfedezésére, de a felmérésben csak a Z generációs válaszadók nevezték meg első számú szempontként az újdonság hatását. Ráadásul ők azok, akik nem is feltétlenül kötik konkrét helyhez az utazást: ha találnak egy olcsó repülőjegyet, megveszik, még akkor is, ha előtte sosem jutott eszükbe az adott országba utazni. A tudatos utazás nekik nem szigorú tervezést jelent, hanem rugalmasságot, ami a pénztárcát is kíméli.
A Booking.com kutatása szerint tavaly fordult elő először, hogy az utazók több mint fele, 53 százaléka tudatosan figyel a turizmus helyi közösségekre gyakorolt hatására is, sőt 69 százalék szeretné jobb állapotban elhagyni a helyet, mint ahogyan megérkezett. Ugyanez a kutatás azt is kiemeli, hogy a lakók sok helyen a forgalmat, a szemetelést, a zsúfoltságot és a megélhetési költségek emelkedését érzik problémának. Ebből az következik, hogy a tudatos utazás viselkedés kérdése is: ha halkabban, figyelmesebben, a helyi szabályokat tiszteletben tartva vagy épp kevésbé terhelt időszakban utazunk, azzal a saját élményünkön túl másokra is tekintettel vagyunk.
Olvasd el ezt is!