Vonzó hegyek, végzetes hibák: miért halnak meg ennyien a Dolomitokban?
Az olasz alpesi hegyi és barlangi mentőszolgálat (CNSAS) adatai szerint idén nyáron körülbelül napi három halálos baleset történt a Dolomitokban – az áldozatok túlnyomó többsége túrázó volt. A tragédiák mögött jellemzően a nehéz terepen való megcsúszás vagy zuhanás áll, de hirtelen rosszullétről és szívmegállásról is érkeztek jelentések, emellett a gyorsan változó időjárási körülmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a CNSAS szerint a terepen végzett életmentő beavatkozások száma 20 százalékkal ugrott meg 2024-hez képest.
A tendencia mögött több, egymást erősítő folyamat is felfedezhető, az viszont biztos, hogy idén nyáron soha nem látott tömegek indultak el az olasz hegyekbe – közülük sokan teljesen felkészületlenül. Ahogy Maurizio Dellantonio, a CNSAS vezetője a Corriere della Sera című lapnak adott interjújában kiemelte: rengetegen vannak, akik ugyanolyan felszereléssel és tájékozottsággal érkeznek meg az alpesi ösvényekre, mint ha csak a kedvenc parkjukba ugranának le.
Dellantonio szerint az áldozatok többsége – körülbelül 60 százaléka – tapasztalatlan túrázó volt. Sokan közülük nem megfelelő cipőt viseltek, ami a terepviszonyok nem megfelelő ismerete mellett, egy váratlan vihar során már önmagában is halálos lehet. A rossz fizikai állapot és a kiszáradás is sokaknál jellemző volt, az áldozatok fennmaradó 40 százaléka pedig olyan hegymászók és hegyikerékpárosok közül került ki, akik egyszerűen túl nagy kockázatot vállaltak.
Azt, hogy ennyire sokan indulnak el a legnagyobb természetességgel, különösebb előkészületek nélkül a Dolomitokba, Dellantonio részben a közösségi médiának tudja be. Úgy látja, főleg a fiatalok hajlamosak arra, hogy a kockázatok felmérése nélkül induljanak el egy nehezebb hegyi ösvényen pusztán azért, mert egy ismerősük vagy épp a kedvenc influenszerük posztolt róla. Azzal azonban nem mindenki van tisztában, hogy a Dolomitok amúgy is gyorsan változó időjárása a nyári hónapokban tényleg teljesen kiszámíthatatlan – a kockázatok pedig megsokszorozódnak, ha valaki strandpapucsban indul útnak.
A helyzetet tovább súlyosbítja a klímaváltozás hatása. A rekordmagas hőmérsékletek miatt olvad a térségben a permafroszt, emiatt egyes területek instabillá válnak, és egyre gyakoribbak a szikla- és gleccseromlások, földcsuszamlások. 2022-ben például 11 túrázó halt meg, amikor a Marmolada-gleccser egyik hatalmas jégtömbje rájuk szakadt, idén nyáron pedig több száz kiránduló szorult segítségre Észak-Olaszországban a sorozatos sziklaomlások miatt, amelyek következtében rengeteg túraútvonalat le is zártak a Cima Falkneren. Persze a Dolomitokban mindig is előfordultak kőomlások, de a szakértők szerint az utóbbi években aggasztó mértékben növekedett az esetek száma. Piero Carlesi, az Olasz Alpesi Klub (CAI) tudományos bizottságának elnöke a la Repubblicának elmondta: ilyen rövid idő alatt még soha nem regisztráltak ennyi omlást, mint 2025 nyarán. Szerinte a folyamatot egyértelműen a klímaválság fűti: bár a hegyek természetüknél fogva erodálódnak, eddig az alpesi hideg kvázi „ragasztóként” működött – a sziklák repedéseibe bejutó víz megfagyott, és összetartotta a kőzettestet, ezáltal stabilizálva a hegyoldalakat. A rekordmagas hőmérsékletek miatt azonban ez a természetes kötőanyag fokozatosan eltűnik, a megrepedt kőzetek könnyebben válnak le, és egyre gyakrabban zúdulnak a völgyekbe.
A felmelegedés más szempontból is hozzájárul a tragédiák számának növekedéséhez: Olaszország alacsonyabban fekvő területein nyaranta egyszerűen akkora a hőség, hogy példátlanul sokan indulnak a hegyekbe hűsölni – közülük sokan tényleg olyan felkészültséggel, ami maximum strandoláshoz elegendő. Azért, hogy őket visszatartsák – és közben könnyebben fedezzék a saját költségeiket –, néhány régió fix összeget számol fel olyan mentőakciók esetén, amikor nem történt sebesülés. Trentinóban 750 eurós (295 ezer forint), Venetóban 1000 eurós (395 ezer forint) díjra számíthat az, aki a saját felkészületlensége miatt bajba kerül – igaz, Dellantonio szerint nagyjából az emberek fele hajlandó csak ezt kifizetni.
A szakemberek szerint kulcsfontosságú, hogy mindig a körülményeknek megfelelő felszereléssel induljunk el, ha pedig nem vagyunk biztosak abban, hogy eléggé tapasztaltak vagyunk az adott útvonalhoz, inkább csatlakozzunk egy túravezetőhöz. Kiváló támpont az úgynevezett Ten Essentials, vagyis a tíz alapvető felszerelés listája – ezt még az 1930-as években állították össze seattle-i hegymászók, azóta pedig egy jól adaptálható rendszerré alakult át. Nem arról van szó, hogy minden egyes hegyi túrára mindent magunkkal kell cipelnünk, de elengedhetetlen, hogy tisztában legyünk azzal, mikor mire lehet szükségünk közülük.
Kihagyhatatlan a telefonunkon túli navigációs eszköz – egy nyomtatott térkép és egy iránytű sosem merül le, és nem függ a térerőtől sem. Hasonló okokból nagyon fontos, hogy legyen nálunk egy fejlámpa egy-két tartalék elemmel. Az UV-sugárzással szembeni védelemről is érdemes gondoskodnunk, ez ugyanis a hegyekben sokkal erősebb – legyen nálunk napszemüveg, fényvédő krém és valamilyen fejfedő akkor is, ha induláskor borús az idő. Tegyünk a táskánkba egy egyszerű elsősegély-készletet – sebtapaszra vagy fertőtlenítőszerre mindig szükségünk lehet. Egy egyszerű bicska is jó, ha van nálunk, és öngyújtóval, vízálló gyufával, gázfőzővel, esetleg száraz gyújtóssal is érdemes készülnünk. Ha bajba kerülünk, és nem tudunk visszafordulni, fontos, hogy legyen nálunk valamilyen vészmenedék is – már egy egyszerű vízálló ponyva is rengeteget jelenthet. Legalább egy napnyi tartalék élelmiszerrel is készüljünk: váratlan helyzetekben életet menthet egy energiaszelet vagy egy marék aszalt gyümölcs.
Ami viszont még ennél is fontosabb, az a plusz ivóvíz, hosszabb utakra pedig készüljünk vízszűrővel vagy egy olyan edénnyel, amiben felforralhatjuk az út közben talált vizet. Végül, de nem utolsó sorban: mivel a hegyekben az időjárás tényleg percek alatt változhat, legyen nálunk aláöltözet, sapka, extra zokni és alsónemű, a hidegebb hónapokban pedig kesztyűt és egy plusz dzsekit is vigyünk magunkkal. És ami a legfontosabb: mindig tájékozódjuk körültekintően az útvonalról, amit kinéztünk magunknak.
Olvasd el ezt is!