Ezért sötétítik el a kabint a repülőkön fel- és leszállás közben

Aki repült már este vagy hajnalban, valószínűleg ismeri azt a pillanatot, amikor a kabin fényei egyszer csak halványabbra váltanak. A legtöbb utas ilyenkor legfeljebb apró változásként érzékeli a félhomályt, pedig nagyon is fontos gyakorlati oka van. 

A repülésnek több olyan visszatérő mozzanata van, ami elsőre rutinszerűnek tűnik: az övek becsatolása, az üléstámlák visszaállítása, a lehajtható asztalkák rögzítése. Ezeket mind ismerjük. Ugyanebbe a sorba tartozik a kabinfények tompítása is fel- és leszálláskor, vagyis a repülés két legérzékenyebb szakaszában.

Ahogy a Mental Floss is írja, a magyarázat egyik része az emberi szem alkalmazkodásával függ össze. Sötétebb környezetben idő kell ahhoz, hogy az érzékszerveink alkalmazkodjanak a fényviszonyokhoz, ezért a tompított világítás fokozatos átmenetet teremt. Egy rendkívüli helyzetben ez kifejezetten fontos lehet: ha a kabinban teljesen kialudnának a fények, az utasok könnyebben és gyorsabban észrevennék a kijáratokat, a padlón futó biztonsági jelzéseket és a menekülési útvonalakat, mintha teljes világosságból kerülnének sötétbe.

A tompított világításnak a repülőgép személyzete szempontjából is van jelentősége. Éjszakai leszállásnál az erős belső fények tükröződhetnek az ablakokon, ami rontja a külső fényjelzések és a futópálya környezetének észlelését. Nedves felületnél ez a hatás még feltűnőbb lehet, mert a fény könnyebben verődik vissza.

A kabinfények tompítása tehát apró, de nagyon is átgondolt biztonsági lépés. Nem látványos, és az utasoknak többnyire külön sem magyarázzák el, mégis azt szolgálja, hogy vészhelyzetben a szem gyorsabban alkalmazkodjon, a kijáratok könnyebben láthatók legyenek, a személyzet pedig jobban érzékelje a külső környezetet.