Nekivágnál az Országos Kéktúrának? Mutatjuk az 5 legrövidebb szakaszt
A tavasz beköszöntével egyre többen indulnak el kirándulni, és ilyenkor sokak fejében megfordul, hogy egyszer talán belevágnának az Országos Kéktúrába is. A teljes útvonal persze elsőre ijesztőnek tűnhet, főleg annak, aki nem hosszú, egész napos menetekkel szeretne kezdeni. Jó hír azonban, hogy vannak viszonylag rövid szakaszok is, amelyek jó belépőt jelenthetnek, még akkor is, ha a kevesebb kilométerszám nem jelent automatikusan könnyű terepet.
A legrövidebb szakasz a Budai-hegységben fut, és az egyik legkönnyebben járható, ugyanakkor kifejezetten élvezetes része a Kéktúrának. A Hűvösvölgyből induló úton gyorsan magunk mögött hagyhatjuk a városi közeget, és rövid időn belül már erdőség fogad minket, ami önmagában is sokat hozzátesz az élményhez. A szakasz egyik fő attrakciója a Hármashatár-hegy, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára, a környező hegyekre és a településekre, ráadásul útközben olyan helyek is felbukkannak, mint az Oroszlán-szikla, az Árpád-kilátó vagy a Guckler Károly-kilátó. A rövidség ugyanakkor csalóka: a 14,1 kilométerhez 525 méter emelkedés és 625 méter ereszkedés tartozik, vagyis ez a táv egyáltalán nem puszta bemelegítő séta.
A második legrövidebb szakasz a Balaton-felvidék világába vezet, és erősen épít a táj látványára. A két végpont, Tapolca és Badacsonytördemic között a tanúhegyek panorámája határozza meg az egész nap hangulatát, a középpontban pedig a Szent György-hegy áll. A szakasz karakterét a vulkanikus múlt, a bazaltos formák, a szőlősorok és a balatoni kilátás adják, ezért ez a rész tökéletes lehet egy tavaszi vagy kora nyári túrához. A kisebb táv itt sem jelent teljesen laza napot, még ha a szintadat mérsékeltebb is, hiszen 380 méter emelkedés és 385 méter ereszkedés társul mellé. Ráadásul a környék tele van olyan pontokkal, amelyek miatt könnyű elidőzni, ilyen az Ify-kápolna, az Örömhírvétel-kápolna vagy a Lengyel-kápolna is.
A Sirok és Szarvaskő közötti rész már egészen más karakterű túra, mint a balatoni vagy a budai szakaszok. Ez a rész a Mátrát és a Bükköt összekötő dombvidéki vándorlás, ahol rétek, erdők, középkori várak és széles hegyvidéki panorámák adják a nap fő élményét. Sirok vára és Szarvaskő vára önmagában is különleges látnivaló, miközben útközben a Major-tetői-kilátó is komoly pluszt jelent. A 18 kilométerhez 585 méter emelkedés tartozik. A környék vadregényesebb hangulata miatt ez a rész inkább azoknak lehet jó választás, akik ugyan rövidebb távban gondolkodnak, de a terep kihívásaival is tisztában vannak.
A Dorog és Piliscsaba közötti szakasz a Pilis hegylábán fut, a hatalmas mészkőszirtek tövében, ami azt jelenti, hogy az útvonal nem kapaszkodik fel a hegység legismertebb magaslati pontjaira. A rövid táv mellé változatos környezet társul: Dorog bányászati múltja, Kesztölc hangulata, a környék szőlő- és borkultúrája, valamint az olyan pontok, mint az Öreg-szirt, a Kémény-sziklák, a Klastrom-szirtek vagy a Dévényi Antal-kilátó, bőven elég látnivalót kínálnak egy túrához. A 18,6 kilométerhez 530 méter emelkedés és 420 méter ereszkedés társul, tehát itt sem könnyű, sík gyaloglásról van szó.
A lista ötödik helyén már egy hosszabb, de még mindig a legrövidebbek közé tartozó szakasz áll. A Piliscsaba és Hűvösvölgy közötti út a Pilis és a Budai-hegység határvidékén halad, és klasszikus kirándulóterepet kínál. A szakasz egyik erőssége, hogy a természeti értékek mellett földtani és növénytani szempontból is sokszínű: a Kőris-völgy, a Bükkös-árok, a Nagy-Szénás és a dolomit sziklagyepek mind színesítik az útvonalat. A 22,3 kilométer mellé 580 méter emelkedés és 585 méter ereszkedés tartozik, vagyis ez a rész hiába rövidebb a Kéktúra számos más szakaszánál, fizikailag így is tartalmas napot ígér.
(Forrás: Országos Kéktúra)
Olvasd el ezt is!