A legrövidebb szakasz a Budai-hegységben fut, és az egyik legkönnyebben járható, ugyanakkor kifejezetten élvezetes része a Kéktúrának. A Hűvösvölgyből induló úton gyorsan magunk mögött hagyhatjuk a városi közeget, és rövid időn belül már erdőség fogad minket, ami önmagában is sokat hozzátesz az élményhez. A szakasz egyik fő attrakciója a Hármashatár-hegy, ahonnan pazar kilátás nyílik a Dunára, a környező hegyekre és a településekre, ráadásul útközben olyan helyek is felbukkannak, mint az Oroszlán-szikla, az Árpád-kilátó vagy a Guckler Károly-kilátó. A rövidség ugyanakkor csalóka: a 14,1 kilométerhez 525 méter emelkedés és 625 méter ereszkedés tartozik, vagyis ez a táv egyáltalán nem puszta bemelegítő séta.
A második legrövidebb szakasz a Balaton-felvidék világába vezet, és erősen épít a táj látványára. A két végpont, Tapolca és Badacsonytördemic között a tanúhegyek panorámája határozza meg az egész nap hangulatát, a középpontban pedig a Szent György-hegy áll. A szakasz karakterét a vulkanikus múlt, a bazaltos formák, a szőlősorok és a balatoni kilátás adják, ezért ez a rész tökéletes lehet egy tavaszi vagy kora nyári túrához. A kisebb táv itt sem jelent teljesen laza napot, még ha a szintadat mérsékeltebb is, hiszen 380 méter emelkedés és 385 méter ereszkedés társul mellé.
A Sirok és Szarvaskő közötti rész már egészen más karakterű túra, mint a balatoni vagy a budai szakaszok. Ez a rész a Mátrát és a Bükköt összekötő dombvidéki vándorlás, ahol rétek, erdők, középkori várak és széles hegyvidéki panorámák adják a nap fő élményét. Sirok vára és Szarvaskő vára önmagában is különleges látnivaló, miközben útközben a Major-tetői-kilátó is komoly pluszt jelent. A 18 kilométerhez 585 méter emelkedés tartozik. A környék vadregényesebb hangulata miatt ez a rész inkább azoknak lehet jó választás, akik ugyan rövidebb távban gondolkodnak, de a terep kihívásaival is tisztában vannak.
A Dorog és Piliscsaba közötti szakasz a Pilis hegylábán fut, a hatalmas mészkőszirtek tövében, ami azt jelenti, hogy az útvonal nem kapaszkodik fel a hegység legismertebb magaslati pontjaira. A rövid táv mellé változatos környezet társul: Dorog bányászati múltja, Kesztölc hangulata, a környék szőlő- és borkultúrája, valamint az olyan pontok, mint az Öreg-szirt, a Kémény-sziklák, a Klastrom-szirtek bőven elég látnivalót kínálnak egy túrához. A 18,6 kilométerhez 530 méter emelkedés és 420 méter ereszkedés társul, tehát itt sem könnyű, sík gyaloglásról van szó.
A lista ötödik helyén már egy hosszabb, de még mindig a legrövidebbek közé tartozó szakasz áll. A Piliscsaba és Hűvösvölgy közötti út a Pilis és a Budai-hegység határvidékén halad, és klasszikus kirándulóterepet kínál. A szakasz egyik erőssége, hogy a természeti értékek mellett földtani és növénytani szempontból is sokszínű: a Kőris-völgy, a Bükkös-árok, a Nagy-Szénás és a dolomit sziklagyepek mind színesítik az útvonalat. A 22,3 kilométer mellé 580 méter emelkedés és 585 méter ereszkedés tartozik, vagyis ez a rész hiába rövidebb a Kéktúra számos más szakaszánál, fizikailag így is tartalmas napot ígér.
(Forrás: Országos Kéktúra)
Olvasd el ezt is!