Az idei Mongol Derby 43 versenyzője tíz napon keresztül haladt Mongólia végtelennek tűnő pusztáin, mire az utolsó lovas is átlépte a célvonalat. A megmérettetés azonban nem pusztán egy extrém sportesemény: útvonala egy több mint 800 éves rendszer előtt tiszteleg.
A verseny ugyanis a Dzsingisz kán által 1224-ben létrehozott hírvivő-hálózat mintájára született. Az egykori Mongol Birodalomban lovas futárok továbbították az üzeneteket, és az út mentén kialakított állomásokon friss lovakra váltottak, így elképesztő sebességgel juttathatták el a híreket a hatalmas területen. A Mongol Derby ugyanezt az alapelvet követi, csak ma már birodalmi üzenetek helyett a célvonal elérése a feladat.
A versenyzők nagyjából 35 kilométeres szakaszokat tesznek meg egyszerre, majd a 28 állomás egyikén új lóra ülnek. Az állatokat helyi nomád pásztorcsaládok biztosítják, a lovasok pedig sorsolással kapják meg következő hátasukat. Ez különösen kiszámíthatatlanná teszi a versenyt.
A több száz rendelkezésre álló mongol ló ugyanis félig vadon él, így a résztvevők hiába készülnek akár hosszú időn keresztül a megmérettetésre, minden állomáson egy teljesen új, ismeretlen természetű állattal kell megtalálniuk a közös hangot. Könnyen lehet, hogy valaki gyors és együttműködő lovat kap, míg a következő szakaszon már egy sokkal makacsabb hátassal kell boldogulnia. Éppen ezért nem elég kiváló lovasnak lenni: a résztvevőknek gyorsan kell alkalmazkodniuk az új lovakhoz és a folyamatosan változó körülményekhez.
A Mongol Derby távol áll a hagyományos lóversenyektől. Nincsen végig kijelölt pálya, amelyen egyszerűen csak követni kellene az előttünk haladót. A lovasok GPS segítségével navigálnak a mongol tájon, miközben maguk választják meg az útvonalukat az egyes állomások között. Nincsenek lelátók és tömegek sem. Helyettük hatalmas füves puszták, folyók és egyenetlen terepek várják a résztvevőket.
A lovak egészsége ugyanakkor elsődleges szempont: minden állomáson állatorvosok vizsgálják meg őket, a napi lovaglási időt pedig szigorúan korlátozzák. A versenyzők csak meghatározott időszakban haladhatnak tovább. Az éjszakák legalább annyira különlegesek lehetnek, mint maga a verseny. A résztvevők ott alszanak, ahol az adott nap végén éppen lehetőségük nyílik rá, sokszor a helyi pásztorcsaládok hagyományos jurtáiban. Így a Mongol Derby egyszerre extrém sportteljesítmény és ritka betekintés Mongólia nomád közösségeinek mindennapjaiba.
A Mongol Derby első versenyét 2009-ben rendezték meg, és bár természetesen minden évben van győztes, az esemény filozófiája szerint már maga a teljesítés is óriási eredmény. Nem véletlen, hogy a jelentkezők kiválasztását is komolyan veszik. A helyek száma korlátozott, miközben rengetegen szeretnének rajthoz állni, ezért a szervezők alaposan megszűrik a pályázókat.
A résztvevőkre végül tíz nap, 1000 kilométer, 28 lóváltó állomás és ismeretlen természetű mongol lovak sora vár. Mindezt egy olyan vidéken, ahol nincsen kijelölt út, amely biztosan elvezetné őket a célig. Talán éppen ezért a Mongol Derby esetében nem is feltétlenül az számít a legtöbbet, ki ér oda elsőként. Már az is komoly teljesítmény, ha valaki egyáltalán eljut a célvonalig.
(The Liber)
Olvasd el ezt is!