A gyalogosok paradicsoma: ezek lettek 2026 leginkább gyalogosbarát városai

Az első helyen Szöul végzett, ami elsőre talán meglepő lehet, hiszen a dél-koreai főváros hatalmas, sűrűn lakott metropolisz. A helyiek 93 százaléka mégis úgy látja, hogy gyalogosan is könnyű benne eligazodni és közlekedni. Ebben nagy szerepe van annak, hogy a város több negyede, például Myeongdong, Insadong vagy Hongdae eleve jól bejárható. Szöul erőssége ugyanakkor nem pusztán az, hogy sok benne az érdekes környék, hanem az is, hogy a gyalogos infrastruktúra tudatosan lett fejlesztve. Jó példa erre a Seoullo 7017, amely egy korábbi belvárosi autóútból kialakított, 1074 méter hosszú emelt sétány, vagy a Csangkjecsan-patak menti útvonal, amely egyszerre kapcsol össze metróállomásokat és fontos látnivalókat, köztük a Gwangjang piacot, a Jongmyo-szentélyt és a Kjongbokkung palotát.

A második helyen Edinburgh áll, szintén 93 százalékos értékeléssel. A skót fővárosról első pillantásra talán nem a kényelmes gyaloglás jut eszünkbe az embernek, hiszen dombos, sok helyen macskaköves, és időnként kifejezetten meredek. Éppen ez adja azonban a karakterét, ráadásul a legfontosabb látnivalók meglepően közel vannak egymáshoz. A Calton Hill, az Edinburgh-i vár és az óváros nagyjából negyedórás sétán belül elérhető egymástól, vagyis a város felfedezéséhez tényleg nem feltétlenül kell tömegközlekedés. Edinburgh-ban ráadásul maga a séta is program: elég csak az Arthur’s Seatre gondolni, az egykori vulkánra, amelyre körülbelül egyórás kapaszkodással lehet feljutni, cserébe viszont páratlan kilátás nyílik a városra.

A harmadik helyet New York szerezte meg 91 százalékos pontszámmal. Ez azért érdekes eredmény, mert New Yorkról inkább a zaj, a tömeg és a folyamatos nyüzsgés jut eszünkbe, nem pedig a nyugodt sétálhatóság. Mégis, Manhattan mérnöki pontossággal tervezett utcaszerkezete sokat segít abban, hogy a város jól áttekinthető legyen gyalogosan is. A TimeOut kiemeli, hogy húsz háztömb körülbelül 1,6 kilométert tesz ki, az Ötödik sugárút pedig jól használható tájékozódási pontként, mert elválasztja a keleti és a nyugati oldalt. A gyalogosbarát jelleg ráadásul nem áll meg Manhattan határánál: Brooklyn több északnyugati negyede, például DUMBO, Cobble Hill vagy Williamsburg is könnyen bejárható. Ehhez jön még a Brooklyn híd gyalogos útvonala, amely önmagában is az egyik legemlékezetesebb városi séta.

A negyedik helyen Koppenhága áll, ahol a helyiek 90 százaléka szerint könnyű gyalog bejárni a várost. A dán főváros egyik nagy előnye, hogy kompakt, többnyire sík és közismerten biztonságos. Ehhez társul az a várostervezési szemlélet, amely láthatóan a gyalogosokat is fontos szereplőnek tekinti. Az utcákon jól kijelölt gyalogos zónák és megemelt járdaszakaszok segítik a közlekedést, a legismertebb példa pedig a Strøget, Európa első, és mindmáig egyik leghosszabb autómentes bevásárlóutcája. Ez valójában több egymásba kapcsolódó utca hálózata, amely központi tereket köt össze, például a Nytorvot, a Gammeltorvot és az Amagertorvot. Az útvonal mentén üzletek, templomok és utcai előadók váltják egymást, vagyis a gyaloglás itt nem pusztán közlekedési forma, hanem a városi élet egyik legfontosabb része.

Az ötödik helyen Oslo végzett 89 százalékos eredménnyel. A norvég főváros az elmúlt évtizedben tudatosan alakította át a belvárosát úgy, hogy egyre inkább az embereké legyen, ne az autóké. Ennek keretében fokozatosan vezettek be olyan intézkedéseket, amelyek csökkentették a forgalmat, kerékpársávokat hoztak létre, és parkolóhelyeket szüntettek meg. A Car-Free Livability Programme átfogó célja az volt, hogy a történelmi városközpontból fokozatosan gyalogosbarát terület legyen. A TimeOut kiemeli, hogy a 2017 és 2019 közötti időszak autóforgalmi visszaszorítása után a belváros nagy része mára lényegében autómentessé vált. Oslo példája azért érdekes, mert jól mutatja, hogy egy város gyalogosbarát jellege nem adottság, hanem hosszú távú döntések eredménye is lehet.

1. Szöul, Dél-Korea – 93 százalék
2. Edinburgh, Skócia – 93 százalék
3. New York, Egyesült Államok – 91 százalék
4. Koppenhága, Dánia – 90 százalék
5. Oslo, Norvégia – 89 százalék
6. Stockholm, Svédország – 88 százalék
7. Párizs, Franciaország – 88 százalék
8. Szingapúr – 86 százalék
9. Helsinki, Finnország – 85 százalék
10. Krakkó, Lengyelország – 83 százalék
11. Riga, Lettország – 83 százalék
12. Bécs, Ausztria – 83 százalék
13. Amszterdam, Hollandia – 81 százalék
14. Tallinn, Észtország – 80 százalék
15. Zürich, Svájc – 79 százalék
16. Tajpej, Tajvan – 79 százalék
17. Vancouver, Kanada – 78 százalék
18. Makaó, Kína – 78 százalék
19. Melbourne, Ausztrália – 76 százalék
20. München, Németország – 75 százalék