A finn kisváros, ahol homokkal fűtenek
A Helsinkitől északra fekvő, alig ötezer lakosú Pornainenben télen az átlaghőmérséklet -10 Celsius-fok körül alakul. Ennek ellenére beltéren a legtöbben pólót viselnek és mezítláb járkálnak. Mindez egy szokatlan, mégis meglepően egyszerű technológia eredménye.
A réteges öltözködésen túl a skandináv országok lakóinak a fűtéssel is számolniuk kell télen. A finnországi Pornainen iskolái, lakóházai és közintézményei egyetlen központi hőhálózatra csatlakoznak, amelynek szíve egy úgynevezett homokakkumulátor. Egy hatalmas silóban mintegy száz tonna finomra zúzott szappankövet tárolnak, amelyet közeli építkezésekről származó törmelékből nyernek. A kőzet kivételesen jól tartja a hőt, olcsó, és nem tartozik a hiánycikknek számító alapanyagok közé.
Az akkumulátort szélkerekek és napelemek által termelt villamos energiával fűtik fel, akár 500 Celsius-fokig. A felhevített homok hőt ad át a víznek, amely aztán a város radiátorain keresztül juttatja el a meleget a lakókhoz. A rendszer egyik kulcsa, hogy a homok akár egy teljes héten át is képes megtartani a hőt, így megoldást kínál a megújuló energiaforrások egyik legnagyobb problémájára, vagyis az időszakos termelésre.
A rendszert folyamatosan töltik és merítik, így állandó hőellátást biztosít. Ha az elektromos áram ellátása átmenetileg megszakad, a hő akkor is rendelkezésre áll. A város korábbi, központosított fűtését – amely a finn erdőkre támaszkodott – ez az új, zöld megoldás váltotta fel.
A polgármester szerint az átállás akár hetven százalékkal is csökkentheti a település szén-dioxid-kibocsátását, miközben növeli az önellátás mértékét. A lakók számára is előnyös volt ez a váltás: egyikük szerint a rendszer havonta közel 300 eurót spórol meg neki, miközben a lakása hőmérséklete egész nap stabilan 22 fok körül marad.
Olvasd el ezt is!