Utazás Toscanaba – ki tart velünk?

Lélegzetelállító természettől a művészeti kincsekig

Lágy dombok, történelmi illatú városok, megannyi természeti, épített és művészeti kincs, kulináris különlegességek – egyetlen mondatban összefoglalva ez lenne Toscana. Az olasz régió, amely évezredek óta elbűvöli nemcsak lakóit, de az idelátogatókat is.

Kevés olyan hely akad a világon, ahol egyszerre minden megtalálható, amire a turisták vágynak. Lélegzetelállító természet, izgalmas és gyönyörű települések, izgató és csábító konyha, mindez európai viszonylatban kézzel fogható közelségben, bárki számára elérhetően.

Nem csoda, ha Toscanának mindenki a szerelmese lett, aki járt már valaha arrafelé, s azoknak is előkelő helyen szerepel a bakancslistáján, akik csak fotókról, prospektusokból ismerik a szőlőkkel és olajfákkal teleültetett dombokat, csipkés hegycsúcsokat, sziklás vagy éppen homokos tengerpartokat, a ciprusligeteket, az erdők mélyén kanyargó ösvényeket, az eldugott, apró településeket, a dombtetőn álló, terméskő házakat, az óvárosok piazzáit.

Toscana ugyanis nemcsak filterezett képeken mutat jól, hanem a valóságban is olyan, mint egy tökéletes műalkotás, amelyet évezredeken keresztül alakítottak-finomítottak lakói, hogy létrehozzák a glóbusz egyik minden szempontból legharmonikusabb helyét. Különleges kis egysége a nagyvilágnak, ahol egymást kiegészítve simul össze több ezer év hozadéka: letűnt korok mementói a ma emberének alkotásaival. Toscana az alig több mint másfél évszázada egységes Itálián belül is kirívóan egyedi történelmi és szellemi identitás, minden szeglete az önállóságot, az egyediséget hirdeti: első pillantásra rabul ejti a látogatót, aki, ha – kénytelen-kelletlen – el is tud szabadulni, mindig visszavágyik, sőt egyenesen függővé válik. Ahogyan a mesék világa beszippantja a gyerekeket.

Az etruszkoktól Michelangelóig

Fekvése szerencsés, hiszen hegy, völgy, szelíd dombok és tengerpart is akad a Tirrén-tenger, Liguria, Emilia-Romagna, Marche, Umbria és Lazio tartományok határolta régióban. Éppen fekvésének köszönheti különleges klímáját: az Appenninek védi az északi hidegektől, a tenger pedig kellemes meleget biztosít.

Nem véletlen, hogy az etruszkok – latinul etrusci, ebből alakult ki (trusci, tusci) a Toscana elnevezés – már az időszámítás előtt 1000 esztendővel megtelepedtek a vidéken. Később behódoltak a rómaiaknak, akiket a keleti gótok, majd a bizánciak és a longobárdok követtek, aztán persze Nagy Károly is szemet vetett a vidékre, és beolvasztotta Frank Birodalmába.

A középkorban a német-római császár ésa pápaság marakodott rajta, évszázados harcukat kihasználva Firenze, Pisa, Siena és több nagyváros kivívta függetlenségét. Az apró köztársaságok, hercegségek a reneszánsz bölcsőjeként a művészetek és az irodalom központjaivá váltak: többek között Danténak, Petrarcának, Boccacciónak köszönhetően vált a toscaniai olasz Itália irodalmi nyelvévé.

Firenze közel négyszáz éven át a képzőművészetek fellegvárának számított, olyan művészeket adott az örökkévalóságnak, mint Giotto, Leonardo da Vinci, Michelangelo, Raffaello, Botticelli vagy Del Vecchio, akiknek alkotásai nemcsak Toscanában, de szerte Itáliában hatalmas ismertségnek örvendtek.

A Mediciek és az olasz egység

A 15. századtól csaknem háromszáz éven át a Medici család határozta meg Firenze, s így Toscana életét. Támogatásukkal és pártfogásuk alatt fantasztikus tudományos, művészeti és irodalmi alkotások születtek, s még úgy is megmaradt a régió identitása, hogy közel két évszázadra a történelem vihara a Spanyol Királysághoz láncolta, majd a 18. században a német-római császár fennhatósága alá került.

Az olasz egység megteremtéséért folytatott háborúk idején, 1859-ben vonultak be Toscanába II. Viktor Emánuel szárd-piemonti király csapatai, s egy évvel később a nagyhercegség beolvadt az Olasz Királyságba. Egyedisége azonban ezután is, mind a mai napig megmaradt, a dicső múltról pedig olyan, immár a Világörökségbe tartozó részei mesélnek, mint Firenze, Pienza, San Gimignano és Siena történelmi belvárosa, a pisai Dóm tér vagy az Orcia-völgy.

Mindenkinek való vidék

Ám nem csak a múlt és a táj teszi vonzóvá a turisták számára a régiót, a falusi turizmus is hozzájárul a népszerűségéhez: a szinte minden dombtetőn megtalálható, rusztikus farmházak (ismertebb nevükön az agriturismók) természetközeli pihenést és elképesztő kulináris élvezeteket kínálnak szigorúan helyben készült terményekből. Nem véletlenül mondják a helyiek: minél alacsonyabb rendű, poros úton indul el az ember, annál jobban megismeri az igazi Toscanát.

A nagyvárosokon túl a régióhoz tartoznak még olyan területek, mint a Chianti-vidék, a tufavárosok, az Elsa-völgye, az Apuai-Alpok, melyeket sok-sok megállóval érdemes felfedezni, hosszas ebédekkel egy falusi trattoriában, kávét iszogatva egy nevesincs kisváros kávézójában, esetleg egy üveg jóféle borral valamelyik falusi apartman teraszán, kilátással az olajligetekre. És közben reménykedni, hogy sohasem jön el a búcsú pillanata, bár legbelül mindenki érzi: Toscanától csak ideiglenesen lehet elköszönni.