Egy vákummal felszerelt hálózsák viszont megoldást jelenthet most erre a problémára.
A legkorábbi űrrepülések óta az űrhajósok tartós látásproblémákkal küzdenek a Föld körüli pályára történő utazások és a Nemzetközi Űrállomáson való hosszabb tartózkodás során. A szemproblémákat, amelyeket SANS, azaz űrrepüléssel összefüggő neuro-okuláris szindróma néven ismerünk, a gravitáció hiánya által okozott agyi duzzanattal hozták összefüggésbe. A gravitáció hiánya az űrben megváltoztatja a folyadékok mozgását a testben, és a folyadékok felúszhatnak a fejbe.
Ez nyomást gyakorol a szemgolyóra, ami lelapítja azt, és a látóideg megduzzadását okozza. A mikrogravitáció szó szerint átformálja a szemgolyókat, és ez rossz. Egy új tanulmány azt vizsgálja, hogy egy speciális, csúcstechnológiás hálózsák hogyan segíthet megelőzni a SANS-t az űrhajósoknál. Tíz alanyt vontak be, öt férfit és öt nőt, akik mind kipróbálták a zsákot a Földön, bemászva az ágyba és három napig feküdve. Ezután újabb három napig feküdtek laposan, de ezúttal a speciális hálózsákot deréktól lefelé rögzítve.
A zsák lényegében egy szívózsák, amely az úgynevezett "alsó test alatti negatív nyomás" technikát alkalmazza, hogy megakadályozza a testnedvek felgyülemlését az agy és a szem körüli területen. A zsák nélkül töltött három nap után a kutatók észrevettek némi változást a szemgolyó alakjában itt a Földön. Általában a gravitáció miatt a felállás segítene enyhíteni a nyomás egy részét, de a páciensek 72 órán át vízszintes stázisban voltak, és nem találták ezt a megkönnyebbülést.
Ám az, hogy minden éjszaka mindössze nyolc órát töltöttek a futurisztikus és nehézkes hálózsákban, úgy tűnt, megakadályozza a szem elváltozását, sikerrel. Bár a SANS-szal kapcsolatos számos probléma megoldódni látszik, amint az űrhajósok visszatérnek a Földre, a probléma űrben történő kezelése kritikus fontosságú a további, hosszabb űrmissziókhoz.
(Forrás: CNET)
