Visszatérhet a dodó? Tudósok újraírnák a természet egyik legnagyobb tragédiáját

A kihalás jelképévé vált dodók története több mint 300 évvel ezelőtt ért véget, a korabeli feljegyzések szerint ugyanis az utolsó példányok 1690 környékén elpusztultak. Most azonban úgy tűnik, hogy a lehetetlen mégis lehetségessé válik, ugyanis egy texasi biotechnológiai startup, a Colossal Biosciences néhány éven belül visszahozná az életbe a madarat, amely egykor Mauritius szigetén élt.

A vállalat kutatói az elmúlt hónapokban olyan áttörést értek el, amely évtizedek óta megoldhatatlan problémát jelentett a madárgenetikában. Az Avian Genetics Group csapata ugyanis laboratóriumban képes volt életképes galambcsíravonal-sejteket növeszteni. Ez azért kulcsfontosságú, mert a dodó a galambfélék közé tartozik, és enélkül lehetetlen lett volna a génszerkesztési folyamat. Ben Lamm, a Colossal társalapítója és vezérigazgatója így fogalmazott a történésekkel kapcsolatban:

Ez a felfedezés egy alapvető akadályt söpört el.

Ez is érdekelhet!
Gigantikus méretűre nőttek a génszerkeszett rémfarkaskölykök – videó!

Fontos, hogy a szóban forgó módszerrel a tudósok nem klónozni próbálják a dodókat, hanem génszerkesztett csíravonal-sejteket ültetnek be olyan tyúkokba, amelyeknek nincsenek saját ivarsejtjeik. Ha minden a terv szerint halad, ezek a tyúkok olyan tojásokat rakhatnak majd, amelyekben nem csirkék, hanem a dodó közeli rokonainak génjeit hordozó madarak fejlődnek ki – írja a Gizmodo.

A háttérmunka óriási: a kutatók már teljesen feltérképezték a dodó legközelebbi rokonainak, a kihalt Rodrigues-szigeti szolitérnek és a ma is élő Nikobári galambnak a genomját. Utóbbi lesz az alap, amelybe fokozatosan beépítik a madár genetikai jellemzőit. Lamm szerint:

Ezek az eredmények egyenes utat jelölnek ki: dodó-jellegekkel módosított Nikobári galambsejtek, tyúkok mint béranyák, és végül olyan madarak, amelyek újra megtestesíthetik a dodó tulajdonságait.

A Colossal nem először kerül a figyelem középpontjába. Ahogy arról mi is beszámoltunk korábban három, génmódosított farkast is bemutattak, amelyek bizonyos mértékig a tízezer éve kihalt óriásfarkas, a dire wolf genetikai örökségét hordozzák. A cég emellett a gyapjas mamut és a tasmán tigris feltámasztásán is dolgozik.

A kritikák azonban nem maradtak el. Sok tudós szerint a „de-extinction”, vagyis a kihalásból való visszahozás félrevezető kifejezés, hiszen a létrehozott állatok nem lesznek teljesen azonosak a valaha élt fajokkal. A szakértő szerint:

Akár dodó-funkcionális madaraknak, akár de-extinct dodóknak hívják őket, a lényeg az ökológiai értékükben rejlik.

Figyelmedbe ajánljuk!
Génmódosított, mesterséges intelligenciával rendelkező szuperkatonákat állíthat elő Kína

Mint hozzátette, az a cél, hogy ezek a madarak visszahozzák azokat az ökológiai szerepeket, amelyeket a dodó egykor betöltött Mauritius szigetén.

Fontos kiemelni, hogy a vállalat helyi kutatókkal is együttműködik Mauritiuson, hogy a leendő dodók számára megfelelő élőhelyet biztosítsanak. Bár pontos dátumot még nem tűztek ki, a kutatók szerint öt-hét éven belül valósággá válhat a madár visszatérése.