A világ elöregszik: így rajzolja át a jövőt a születések visszaesése
A világ népessége első ránézésre továbbra is növekszik, de a számok mögött egy sokkal lassabb, kevésbé látványos, mégis alapvető változás zajlik. A bolygó lakossága a jelenlegi előrejelzések szerint még évtizedekig nőhet, akár 10 milliárd fölé is, mielőtt tetőzne, majd csökkenni kezdene. A folyamatot a születési arányok tartós visszaesése hajtja, amely mára a világ legtöbb országát érinti.
A változás kulcsa a termékenységi ráta, vagyis az, hogy egy nő átlagosan hány gyereket vállal. Ez a mutató azért meghatározó, mert nagyjából 2,1 gyerek körül van az a szint, amely mellett egy társadalom hosszú távon fenn tudja tartani saját népességét. Ehhez képest ma már a világ országainak többsége ez alatt a szint alatt van, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi trendek mellett a népesség idővel csökkenni fog.
A skála egyik végén azok az országok állnak, ahol még mindig nagyon magas a születési ráta. Ezek többsége Afrikában található, és közös jellemzőjük a fiatal társadalom. A Kongói Demokratikus Köztársaság példája jól mutatja ezt: itt a lakosság fele még a 16. életévét sem töltötte be, és a népesség az évszázad végére akár többszörösére nőhet. Az ilyen országoknál még mindig jelen van az a dinamika, amely a 20. században a túlnépesedéstől való félelmeket is táplálta.
A következő szinten már olyan országok jelennek meg, ahol a gazdasági fejlődéssel együtt gyorsan csökken a születések száma. Kenya példája jól mutatja ezt az átmenetet: néhány évtized alatt a termékenységi ráta a korábbi extrém magas értékekről jelentősen visszaesett, és a jövőben várhatóan tovább csökken. Ennek két fő oka van. Egyrészt csökken a gyerekhalandóság, így kevesebb gyermek vállalása is biztonságos döntés. Másrészt a társadalmi preferenciák is változnak, a kisebb család válik normává, és a fogamzásgátlás is szélesebb körben elérhetővé válik. A világ nagy része azonban már egy harmadik szinten jár, ahol a születési ráta a fenntartási szint közelében vagy az alatt van. India például már ezen a határon mozog. Ez az állapot rövid távon kedvező is lehet, mert sok a munkaképes korú lakos, miközben még viszonylag kevés az idős. Hosszabb távon viszont ez az egyensúly felborul: az aktív korú népesség aránya csökkenni kezd, miközben az idősek száma nő.
A fejlett országok többsége már egyértelműen a csökkenő szakaszban van. Az Egyesült Államok vagy az Európai Unió példája azt mutatja, hogy a gazdasági fejlettség önmagában nem állítja meg ezt a folyamatot. A születési ráta tovább csökken, miközben a társadalom öregszik. Ennek következménye, hogy egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast, ami komoly terhet ró a gazdaságra és a szociális rendszerekre. Nem véletlen, hogy egyre több helyen a bevándorlás válik ideiglenes megoldássá.
A skála legvégén azok az országok állnak, ahol a helyzet már extrém súlyos. Dél-Korea például ma a világ legalacsonyabb születési rátájával rendelkezik. Ha ez tartósan így marad, akkor minden új generáció lényegesen kisebb lesz az előzőnél, ami történelmi léptékű népességcsökkenést eredményezhet. A jelenség nem egyedi: Kelet-Ázsia és Európa több országa is hasonló pályán halad, még ha nem is ilyen szélsőséges mértékben.
Olvasd el ezt is!