Elképesztő elmélet: az Uránusz és a Neptunusz kőzetbolygók lehetnek
Egy új tanulmány szerint ideje újragondolnunk, amit eddig az Uránuszról és a Neptunuszról tudni véltünk. A Naprendszer legtávolabbi bolygóit évtizedek óta „jégóriásokként” tartja számon a tudomány, ám friss kutatások szerint ez az elnevezés félrevezető lehet – a két planéta ugyanis óriási kőzetbolygóként viselkedik.
A Naprendszer nyolc bolygója közül négyet – a Földet, a Marsot, a Vénuszt és a Merkúrt – szilárd, kőzetalapú világként ismerünk. A Jupiter és a Szaturnusz ezzel szemben gázóriások, amelyek tömegének több mint 90 százaléka hidrogénből és héliumból áll. Az Uránuszt és a Neptunuszt eddig egy harmadik kategóriába sorolták: „jégóriásoknak” nevezték őket, mert a tudósok úgy gondolták, hogy belső szerkezetük nagy részét fagyott víz, ammónia és metán alkotja.
Csakhogy ezek a feltételezések eddig többnyire közvetett megfigyelésekből születtek: a bolygók mágneses tere, holdjaik mozgása és a Voyager–2 űrszonda régi adatai alapján. Egy új kutatásban viszont teljesen más megközelítést alkalmaztak: a bolygók belső szerkezetét véletlenszerűen generált modellek segítségével vizsgálták, majd azokat összevetették a rendelkezésre álló mérésekkel. Az eredmények meglepőek voltak: a kőzetalapú, sűrűbb modellek sokkal jobban illeszkedtek a valós adatokhoz, mint a jégben gazdag forgatókönyvek.
A kutatók szerint tehát az Uránusz és a Neptunusz belső szerkezete valószínűleg sokkal „sziklásabb”, mint korábban hittük, és ezzel új alapokra helyezhetjük a bolygótípusok eddigi besorolását is.
– idézi a szerzőket az IFL Science. A felfedezés leginkább azért fontos, mert segíthet megérteni a két bolygó szokatlan tulajdonságait, például az Uránusz furcsán elfordult mágneses terét vagy a Neptunusz rendellenes hőeloszlását. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozzák: a végső válaszhoz új, célzott űrmissziókra lenne szükség. Egy ilyen küldetésre egyre több tudós vágyik.
– mondta korábban a portálnak Brian Cox professzor.
Olvasd el ezt is!