Emma Stone a Szegény párákban
Fotó: IMDb

Így működnének a valóságban a Szegény párákban bemutatott agyátültetések

A 2023-as film – amelyért Emma Stone-t a legjobb női főszereplőnek járó Oscarral díjazták – Bella Baxterről szól, aki egy halott nő testébe ültetett gyermeki aggyal kezd új életet. De vajon mennyi mindennek a valóságalapja?


A szürreális jelenet, amikor Dr. Baxter (Willem Dafoe) játszi könnyedséggel cseréli ki Bella saját agyát a meg nem született lányáéra, felveti a kérdést: a valóságban ezt hogyan lehetne kivitelezni? Nos, az IFLScience szerint nem olyan egyszerűen.

A koponyán való átjutás külön erre a célra kifejlesztett fűrészekkel a mai idegsebészetben is bejáratott dolog. Ilyenkor az orvosok a csont egy részének eltávolítása után férnek hozzá az agyhoz. Fontos megjegyezni, hogy nem minden idegsebészeti műtét éri el így az agyat: az agyalapi mirigyet célszerűbb inkább az orrüreg felől megközelíteni. Ez az út természetesen agybeültetés esetén nem lenne alkalmazható, a szerv – darabokban történő – eltávolítása viszont lehetséges rajta keresztül: az ókori egyiptomiak is ezt a módszert választották a mumifikálás során.

Az agy az egész testből érzékszervi információkat kap, és utasításokat küld vissza, melyek hatására az izmok összehúzódnak, a szív ver, a mirigyek pedig hormonokat választanak ki. Az agy egészben történő eltávolításához tehát át kell vágni a közvetlenül belőle eredő tizenkét pár koponyaideget és a gerincvelőt.

A legnagyobb probléma abból adódik, hogy az idegek nem illeszthetőek össze könnyedén: amint elvágják őket, viszonylag gyorsan elkezdenek elhalni. Ugyanez igaz az oxigén- és tápanyagellátásért felelős artériákra is. Mind az erek, mind az idegek újrakötésével számos kutatócsoport kísérletezik világszerte, egyelőre viszont elképzelhetetlen egy új agy sikeres beültetése.

Ha mindez idáig lehetséges volna is, következik egy végső, áthidalhatatlan akadály: a szervezet egész egyszerűen nem fogadja be az idegennek ítélt szöveteket, és megpróbálja kilökni magából azokat. Ez azt jelenti, hogy az immunrendszer fehérvérsejtek és antitestek sokaságát küldené az új agy elpusztítására.

Az agyátültetés tehát nagyon úgy tűnik, hogy még jó darabig megmarad filmes témának – ugyanis a legalapvetőbb anatómiai ismeretek egyszerűen lehetetlenné teszik azt, hogy valósággá váljon.

A figyelmetekbe ajánljuk