Rejtélyes sötét folt bújik meg egy távoli galaxis mélyén

A jelenséget Devon Powell, a Max Planck Asztrofizikai Intézet kutatója és csapata észlelte, amikor a JVAS B1938+666 jelű gravitációs lencserendszert vizsgálták. Ebben az esetben egy, tőlünk mintegy 7,3 milliárd fényévre lévő galaxis meghajlítja egy még távolabbi, 10,5 milliárd fényévnyire fekvő galaxis fényét, így annak képe torzulva, elnyújtva érkezik hozzánk.

A kutatók a torzított fénynyalábokban egy különös horpadást fedeztek fel, amelyet semmilyen ismert csillagászati objektum nem magyarázott. A gravitációs modell alapján a torzulást csakis egy nagy tömegű, de teljesen sötét objektum okozhatta. A becslések szerint ez a rejtélyes folt körülbelül egymilliószor akkora tömegű, mint a Nap, ami kozmikus léptékkel aprónak számít – mégis elég erős ahhoz, hogy elhajlítsa egy távoli galaxis fényét, írja a ScienceAlert.

A folt semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki, vagyis teljesen láthatatlan. Azzal kapcsolatban, hogy mégis mi lehet ez a sötét massza, a kutatók két lehetőséget tartanak valószínűnek: vagy egy apró törpegalaxis, amely túl halvány ahhoz, hogy a műszereink érzékeljék, vagy egy sötétanyag-csomó, amely semmilyen formában nem sugároz fényt.

A felfedezés egybeesik a hideg sötét anyag elméletével, amely szerint az univerzum nagy részét apró, láthatatlan anyagcsomók alkotják, és ezek gravitációs hatásukkal formálják a galaxisokat. Powell szerint az, hogy sikerült egy ilyen apró sötét foltot észlelni, új lehetőségeket nyit meg – a tudósok most abban bíznak, hogy további gravitációs lencserendszerek vizsgálatával feltérképezhetik a sötét anyag láthatatlan „domborzatát” a világegyetemben.