Több mint 11 milliárd évig utazott ez a rádiójel, mire elérte a Földet

A rádiókitörés vöröseltolódása z = 2,148 ± 0,001, ami azt jelenti, hogy akkor keletkezett, amikor az Univerzum még csak mintegy 3 milliárd éves volt – azaz a világegyetem történetének első 20%-ában. Ez megduplázza az eddig ismert legtávolabbi FRB-k vöröseltolódási határát, és olyan korszakba nyújt betekintést, amely a csillagképződés csúcspontját jelentette.

A kitörés forrását eleinte földi távcsövekkel és archív adatokkal próbálták beazonosítani, de a pontos lokalizációhoz végül a James Webb űrteleszkóp NIRCam és NIRSpec műszereire volt szükség. Ezeknek köszönhetően sikerült megtalálni a jel forrásául szolgáló galaxist, amely egy alacsony tömegű, fiatal, csillagokat aktívan képző, erősen szétszabdalt szerkezetű rendszer.

Az FRB 20240304B rádiójele 2330 parsec per köbcentiméteres úgynevezett diszperziós mértékkel érkezett meg – ez egy olyan érték, amely megmutatja, mennyire szóródott szét a jel az útja során. Minél nagyobb ez a szám, annál több anyagon – például ionizált gázon és plazmán – haladt keresztül az űrben. Olyan ez, mint egy kozmikus ujjlenyomat: a jel torzulásából következtetni lehet arra, milyen hosszú utat tett meg, és mennyi anyag volt közben az útjában.

A rádiójel útja során több hatalmas kozmikus struktúrán is áthaladt – például a Virgo-halmazon és más, a Föld és a forrás közé eső galaxiscsoportokon. A megfigyelésekből kiderült, hogy az útvonal mentén rendkívül összetett mágneses terek húzódnak, akár több milliárd fényévnyi távolságon keresztül. Ez megerősíti, hogy az FRB-k nagyon hasznos eszközök lehetnek az univerzumot kitöltő anyag és a hatalmas léptékű mágneses mezők vizsgálatára.

Az is igen figyelemreméltó, hogy egy ilyen fiatal galaxisban keletkezett a kitörés – ez alátámasztja azt az elméletet, miszerint az FRB-k forrásai lehetnek fiatal, erősen mágneses neutroncsillagok, azaz magnetárok is. Mindez arra utal, hogy az FRB-k rövid idő alatt kialakuló folyamatok eredményei is lehetnek, nem feltétlenül csupán hosszú fejlődési skálák következményei.

(Forrás: Science Alert)