Új részletek derültek ki Ötzi haláláról – fordulatot vett a jégbe zárt ősember története
Ötzi, a rézkorból származó ember több mint ötezer évig feküdt a jég fogságában, mígnem 1991-ben két német túrázó rábukkant az Alpokban. Akkor még azt hitték, egy modern hegymászó maradványaira bukkantak, ám hamar kiderült: Európa legrégebbi, természetes úton mumifikálódott emberét találták meg, aki Kr. e. 3300 körül élt.
A felfedezése óta eltelt évtizedekben Ötzi testét, ruháit és eszközeit aprólékosan vizsgálták. Kiderült, hogy körülbelül 45 éves volt, 1,6 méter magas, és valószínűleg edzett, erős testalkatú férfi, aki egész életét a hegyek között töltötte. Ma maradványai a dél-tiroli Bolzano Régészeti Múzeumban nyugszanak, speciális hőmérséklet- és páratartalom-szabályozás alatt. Testének kivételes épsége miatt a kutatók Ötziről többet tudnak, mint szinte bármely más őskori emberről. Egy átmeneti korszakban élt: még kőeszközöket használt, de már volt nála egy frissen kovácsolt rézfejsze – az egyik legkorábbi ismert fémmunkadarab Európában. Ruházata fejlett volt korához képest: fűvel bélelt bőrcipőt, fűköpenyt és bőr harisnyát viselt, több állat – kecske, juh, szarvasmarha és medve – bőréből összeillesztve.
Egészségi állapota azonban sokat elárul a kor mindennapi nehézségeiről. Bélrendszerében ostorférgek nyomait találták, tüdeje elszíneződött a füsttől, fogai szuvasak voltak. A genetikai vizsgálatok kimutatták, hogy laktózérzékeny volt, és örökletes hajlama volt a szívbetegségre. Vérmintáiban a világ legrégebbi, épen maradt vörösvértesteit is azonosították. Gyomrában utolsó étkezésének maradványait, gímszarvas- és kőszáli kecskehúst, valamint ősi búzafajtát találtak, ami arra utal, hogy halála hirtelen következett be – írja az Earthly Mission.
A testén 61 tetoválást is felfedeztek: apró, faszénnel készült vonalakat, főként a gerinc, a térd és a boka környékén. A tudósok szerint ezek nem díszek, hanem terápiás célt szolgáltak – egyfajta őskori akupunktúraként enyhíthették az ízületi fájdalmakat.
Sokáig úgy hitték, Ötzi halálát egy hátába fúródó nyílvessző okozta, majd a hóvihar temette be. Az új kutatások azonban árnyalják ezt a képet. Egy tanulmány szerint a hely, ahol testét megtalálták, az elmúlt évezredek során többször is kiolvadt és újra befagyott, így a maradványait nem folyamatosan, hanem szakaszosan borította jég. A környezetében talált növényi maradványok – levelek, moha és magok – némelyike fiatalabb volt nála, ami arra utal, hogy teste többször is a felszínre kerülhetett.
A legújabb bizonyítékok szerint Ötzi nem ősszel, hanem tavasszal halt meg, így testét melegebb levegő érhette, mielőtt újabb hórétegek fedték volna el. A kutatók ma már úgy vélik, hogy az ősember maradványai a gleccserek természetes mozgásának eredményeként maradhattak fent ennyire jó állapotban.
Olvasd el ezt is!