Ólomszennyezés a 20. században: megőrzött hajminták árulkodnak róla, mennyire volt súlyos a jelenség
A 20. századi ólomszennyezés mértékéről eddig leginkább közvetett adatok álltak rendelkezésre, egy friss amerikai kutatás nemrégiben azonban szokatlanul kézzelfogható bizonyítékot talált. A kutatók megőrzött hajminták elemzésével rekonstruálták, milyen mértékű ólomterhelés érte az embereket a múlt században, és az eredmények egyértelműen megmutatják, mennyire súlyos volt a helyzet a környezetvédelmi szabályozások bevezetése előtt.
A vizsgálat középpontjában az Egyesült Államok Utah államának egyik legnagyobb városa, Salt Lake City és annak környéke állt. A kutatók 47 olyan ember hajmintáit elemezték, akiknek csecsemőkori hajtincseit családi emlékkönyvek őrizték meg, és ezekhez friss mintákat is társítottak. Az anyagokat tömegspektrometriás módszerrel vizsgálták, amely pontosan képes kimutatni az egyes kémiai elemek koncentrációját.
– idézi a Live Science a kutatás egyik szerzőjét, Ken Smith-t, hozzátéve, hogy a szabályozások előtti időszakban az ólomszint körülbelül százszor magasabb volt, mint később.
A Proceedings of the National Academy of Sciences folyóiratban közölt tanulmány szerint az 1910-es évektől egészen az 1960-as évek végéig rendkívül magas ólomkoncentráció volt kimutatható a térségben élők hajában. Ennek oka részben az volt, hogy ekkor még nem létezett átfogó környezetvédelmi szabályozás, részben pedig az, hogy a környéken két aktív ólomkohó is működött. A helyzet a hetvenes évektől kezdett gyökeresen megváltozni, amikor létrejött az Environmental Protection Agency, és fokozatosan bezárták a szennyező ipari létesítményeket.
A kutatók szerint az ólomszint a hetvenes és kilencvenes évek között két nagyságrenddel csökkent, vagyis átlagosan századára esett vissza a korábbi értékekhez képest. Bár a hajminták nem tükrözik pontosan a vér ólomtartalmát, jól jelzik a környezeti kitettség mértékét.
A tanulmány felidézi, hogy az ólom az emberi egészségre különösen veszélyes: idegrendszeri károsodást, fejlődési zavarokat, tanulási nehézségeket, valamint magas vérnyomást és termékenységi problémákat is okozhat. Biztonságos ólomterhelési szint pedig a kutatók szerint nem létezik. A 20. század első felében az egyik legjelentősebb forrás az ólmozott benzin volt, amelyet az 1920-as évektől használtak az Egyesült Államokban, és amelynek egészségkárosító hatásait már korán felismerték, a teljes tiltásra mégis csak évtizedekkel később került sor.
Olvasd el ezt is!