Artsiom P/Shutterstock
június 24., 2025  ●  Tudomány
Hamu és Gyémánt

Sokáig halottnak hitték, most mégis rádiójeleket bocsátott ki a NASA műholdja

Meglepő felfedezésbe botlottak bele ausztrál csillagászok: egy több mint fél évszázada működésképtelen műhold, a NASA Relay 2 egy pillanatra minden más égitestnél fényesebb rádiójelet bocsátott ki. A tudósok szerint a különös eseményt egy mikrometeorit becsapódása vagy egy elektrosztatikus kisülés okozhatta.

A Relay 2 műholdat 1964-ben indította útjára a NASA, azonban egy évvel később már le is állították, és elektronikai rendszerei 1967-re végleg elnémultak. Azóta a műhold élettelen fémtárgyként keringett a Föld körül – egészen mostanáig.

Clancy James, a Curtin Egyetem kutatója csapatával együtt a nyugat-ausztráliai Australian Square Kilometre Array Pathfinder (ASKAP) rádióteleszkóp-hálózat segítségével kutatott gyors rádiókitörések után, amikor 2024. június 13-án egy különösen erős jelet érzékeltek. A New Scientist szerint Jamesék először azt hitték, hogy egy új pulzárt fedeztek fel a Tejútrendszeren belül, a lelkesedésük azonban gyorsan átcsapott döbbenetbe.

A jel ugyanis olyan közelről érkezett, hogy a teleszkóprendszer nem tudta egyszerre ráfókuszálni az összes antennáját – ez arra utalt, hogy forrása legfeljebb 20 ezer kilométerre volt a Földtől.

A nyomokat követve a kutatók összevetették az esemény helyét a műholdpályák adataival, és egyetlen ésszerű magyarázatot találtak: azt, hogy a hihetetlenül erős rádiójel a Relay 2-ből származik. Mivel azonban a műhold már több évtizede inaktív, a kutatók arra jutottak, hogy a rádióimpulzus valamilyen külső behatás következménye lehetett. Az egyik lehetséges magyarázat egy mikrometeorit becsapódása, ami egy elektromosan töltött plazmafelhőt hozhatott létre a műholdon – a másik lehetőség pedig egy hirtelen elektrosztatikus kisülés.

Mindkét esemény képes hasonló rádiójelet produkálni, így nehéz eldönteni, pontosan mi is történt. Egy biztos: az eset rávilágít arra, hogy az ilyen típusú rádióészlelések hasznos eszközök lehetnek a jövőben. A világűrben ugyanis egyre több kisebb műhold kering, amelyek kevésbé védettek az elektrosztatikus kisülésekkel szemben, így ez a megfigyelési módszer akár segíthet is az űreszközök állapotának monitorozásában.

Nyitókép: Illusztráció / Artsiom P/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök