Lassan eltűnik a Naprendszer kisbolygóöve
A Mars és a Jupiter pályája között húzódik egy hatalmas gyűrű alakú régió, a kisbolygóöv. Ez az űrbéli kőzetek otthona már 4,6 milliárd éves, vagyis egyidős a Naprendszerrel. Olyan anyagokból áll, amelyek annak idején nem tudtak bolygóvá formálódni, mert a Jupiter gravitációs ereje minduntalan szétszaggatta őket. Most azonban kiderült: ez a kőzetekkel teli öv lassan, szinte észrevétlenül eltűnik.
Julio Fernández bolygókutató és munkatársai kiszámolták, hogy a kisbolygóöv tömege folyamatosan csökken, és minden egymillió év alatt mintegy 0,0088 százalékát veszti el. Ez első hallásra elenyésző számnak tűnik, de évmilliárdok alatt óriási változásokat jelent.
Az övben található kisebb égitestek állandóan ütköznek egymással, darabjaik lassan porrá zúzódnak. A nagyobb, ősi testek – mint a Ceres, a Vesta vagy a Pallas – még tartják magukat, de a kisebbek közül egyre több vész oda. Az elmúlt 3,5 milliárd évben a kisbolygóöv tömege a kutatók szerint a felére zsugorodott, és a múltban a mostaninál is kétszer gyorsabban fogyott. Ezt a Föld és a Hold felszínén látható kráterek is megerősítik – írja a Gizmodo.
A szétszóródott darabok egy része eltűnik a Naprendszer sötétjében: a számítások szerint mintegy 20 százalékuk olyan pályára kerül, amely a Föld felé sodorja őket. Ezek közül néhány végül meteor formájában érkezik meg a légkörünkbe. A maradék 80 százalék apró porrá őrlődik, amely lassan beépül a Nap körül keringő úgynevezett zodiákus porfelhőbe.
Ma a teljes kisbolygóöv együttes tömege mindössze a Hold tömegének 3 százaléka. Bár folyamatosan veszít anyagából, teljes eltűnését a természetes folyamatok nem idéznék elő belátható időn belül. Valójában a Nap pusztulása – körülbelül 5 milliárd év múlva – fogja végleg elsöpörni.
A kérdés azonban nem is annyira az, hogy mikor fogy el teljesen, hanem hogy mennyi kőzet hagyja el az övet, és milyen eséllyel találhat utat a Föld felé. A mostani kutatás eredményei fontos adalékok ahhoz, hogy jobban megértsük a bolygónk múltját formáló becsapódásokat, és felkészüljünk azokra a veszélyekre, amelyeket a jövőben egy-egy elszabadult kisbolygó jelenthet.
Az apró kövek, amelyekből a kisbolygóöv áll, egyszerre hordozzák a Naprendszer születésének titkait és a jövő kihívásait. Ha pedig legközelebb hullócsillagot látunk, talán arra is gondolhatunk: lehet, hogy egy apró darabka épp ebből az ősi, lassan eltűnő kozmikus gyűrűből érkezett hozzánk.
Olvasd el ezt is!