A DNS-mintákból végre kiderült, milyen betegség tizedelte meg Napóleon seregét

Amikor 1812-ben a francia császár többnemzetiségű, 600 000 fős serege visszavonulásra kényszerült Oroszországból, a dermesztő hideg, az éhezés és a járványok együtt pusztították a katonákat – emlékeztet a ScienceAlert. A francia Pasteur Intézet kutatói most 13, a litvániai Vilnius közelében feltárt katona maradványaiból vettek fogmintát, hogy azonosítsák a fertőzéseket, amelyek hozzájárulhattak a sereg összeomlásához.

A korabeli orvosi feljegyzések szerint a katonák között tífuszjárvány tombolt, amely magas lázzal, fejfájással és kiütésekkel járt. A mostani elemzések azonban meglepő eredményt hoztak: a kutatók nem találták nyomát a tífuszt okozó Rickettsia prowazekii baktériumnak. Ehelyett két másik kórokozót azonosítottak – egy paratífuszért felelős Salmonella enterica törzset, valamint a tetvek által terjesztett, visszatérő lázat okozó Borrelia recurrentis baktériumot.

A kutatás vezetője, Nicolás Rascovan szerint lenyűgöző, hogy a mai technológia képes 200 éves kórokozók genetikai nyomait azonosítani. Mint mondta, a tetvek által terjedő visszatérő láz önmagában nem feltétlenül halálos, de egy legyengült, fagyban éhező katona számára végzetes lehetett. A járvány tehát nem csupán megbetegítette, hanem teljesen le is gyengítette a hadsereget, amely így a zord időjárással és az orosz erők folyamatos támadásaival szemben gyakorlatilag védtelenné vált.

A tudósok ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a vizsgálat mindössze 13 mintára épült, így nem zárható ki, hogy más fertőzések – például a klasszikus tífusz – is szerepet játszottak. A 2001-ben Vilnius mellett feltárt tömegsírokban több mint 3000 katona földi maradványait találták meg, akik közül sokan fegyver nélkül, egyenruhában és lovaikkal együtt feküdtek a földben. Ez arra utal, hogy nem csatában estek el, hanem betegségek, kimerültség és a rettenetes hideg áldozatai lettek.