A kozmikus „nagy összeomlás” 20 milliárd év múlva véget vethet az univerzumnak

Tye friss modellje az univerzum jövőjét új szemszögből vizsgálta, mégpedig a kozmológiai állandó alapján: ez az a tényező, amely meghatározza, hogyan változik az univerzum tágulása az idő múlásával. A módszertan Albert Einstein nevéhez köthető, pontos megértését azonban szakmai viták kísérik. Az elmúlt évtizedekben a pozitív értékű állandó volt az elfogadott, amely örök tágulást jósolt.

Ha Tye számításai helyesek, akkor az univerzum jelenleg ~13,8 milliárd éves, és körülbelül 11 milliárd év múlva éri el a maximális méretét. Ezután a tágulás leáll, és elkezdődik az összehúzódás – egyfajta kozmikus visszapattanásként, idézi a tanulmányt az Interesting Engineering. Az univerzum tehát nem örökké tágul, helyette eléri a maximumát, majd egyetlen pontra zsugorodva, a „nagy összeomlásban” ér véget. 

A kutató és csapata egy új modellt javasolt ennek kapcsán, amelyben a sötét energia nem állandó, hanem egy eddig ismeretlen, kis tömegű részecskéhez köthető. Ez a részecske az univerzum kezdeti szakaszában még állandóként viselkedett, ma viszont másként hat – és épp ez a különbség vezethet az összeomláshoz.