Only_NewPhoto/Shutterstock
augusztus 20., 2025  ●  Tudomány

5 megdöbbentő tény az emberi elméről, amiről fogalmad sem volt

Az emberi test tele van rejtélyekkel és lenyűgöző összefüggésekkel, amelyek közül az agy áll az élvonalban. Összetettsége miatt a kutatók mindmáig nem ismerik teljesen, ám a közelmúltban számos figyelemre méltó felfedezést tettek vele kapcsolatban. Ezek közül most öt izgalmas megállapítást mutatunk be, amelyekről a legtöbben valószínűleg még nem hallottak.

1. A szavak ereje
Fotó: Noiel/Shutterstock

A magány érzése borzalmas terhet ró mind a fizikai, mind a mentális egészségre, de a negatív érzelmek elleni küzdelemben a hozzáállás már fél siker. A jó hír az, hogy még a magunkban ismételgetett belső hang is hatással lehet a közérzetünkre. Ezt a különös állítást kutatások is megerősítik: ha például az egyedüllétet nem „elszigeteltségként”, hanem „énidőként” nevezzük meg, már ez is elég ahhoz, hogy az agyban kialakuló érzelmi asszociációk negatívról pozitívra forduljanak.

Amikor a résztvevők az egyedüllétet „énidőként” keretezték, sokkal jobban élvezték az adott időszakot, és inkább az öngondoskodás, valamint a pihenés érzésével társították. Azok viszont, akik elszigeteltségként tekintettek rá, nem tapasztaltak ekkora pozitív hatást, mivel gondolataikat a társadalmi kirekesztettség érzése terhelte.
2. Kütyük az időskori mentális egészségért
Fotó: Prostock-studio/Shutterstock

Sokan állítják, hogy a telefon nyomogatása boldogtalanná tesz és butít. Ez részben igaz – de csak akkor, ha a készülék irányít minket, nem pedig mi őt. Megfelelő mértékben a digitáliseszköz-használat ugyanis hatékony stresszoldó lehet, sőt, az idősebb korosztály számára még az agyi egészséget is támogathatja. A Texasi Egyetem közel félmillió résztvevővel végzett kutatása szerint a digitáliseszköz-használat növelheti a kognitív jólétet, és védelmet nyújthat a demencia ellen.

Természetesen nem veszi fel a versenyt az aktív testmozgással, a könyvolvasással vagy a tanulás hatásaival, de az interneten található tartalmak bizonyos mértékig szintén óvják agyunk egészségét.
3. A nők többet beszélnek, mint a férfiak
Fotó: simona pilolla 2/Shutterstock

Régi, világszerte elterjedt sztereotípia, hogy a nők többet beszélnek, mint a férfiak. Bár általánosítani nem szép dolog, a tudomány is alátámasztotta ezt az állítást – igaz, kicsit máshogy. Az Arizonai Egyetem 2007-ben végzett kutatása szerint a nők és a férfiak beszédmennyisége között nincs jelentős különbség: mindkét nem körülbelül 16 ezer szót mond naponta. A frissebb kutatások azonban mélyebb elemzéseket végeztek, és kiderült, hogy bár a digitális kommunikáció terjedésével mindannyian kevesebbet beszélünk, a nők átlagosan naponta körülbelül 3 ezer szóval többet ejtenek – főként a 25 és 64 év közötti korosztályban.

Az eltérés oka magától értetődő, hogy a nők ugyanis jóval többet beszélnek a gyerekeikhez a velük töltöt idejük során.
4. A túl sok alvás
Fotó: Shane/Unsplash

Az amerikai San Antonio Egyetem nemrégiben végzett tanulmánya a túlalvás káros hatásait vizsgálta, és megállapította, hogy azok, akik az átlagos 7-8 óránál többet alszanak, hajlamosak rosszabbul teljesíteni másnap. Ez a legújabb alváskutatás a 27 és 85 év közötti résztvevőkre összpontosított, akiknek átlagéletkora 50 év volt. A kutatók felfedezték, hogy a túlalvás összefüggött a térlátás, valamint a memória és más képességek terén mutatott alacsonyabb kognitív teljesítménnyel.

Ennek eredményeképpen a túl sok alvás számos napi funkciót – például a problémamegoldást, az aktív figyelmet, a jövőtervezést és az impulzuskontrollt is ronthatja. Emellett a depressziós tünetekkel küzdő embereknél is csak továbberősíti a bajt.
5. Az idő nem, inkább a REM-fázis gyógyít
Fotó: Annie Spratt/Unsplash

„Az alvás számos meglepetést tartogat, és a jövőben is rejthet újdonságokat, hiszen jelenségének és jelentőségének kutatása mind a mai napig folyik. A Listverse szerint a Kelet-Angliai Egyetem nemrégiben végzett vizsgálata például azt mutatta, hogy az alvás nem csupán az emlékek megőrzését segíti – sőt, éppen ellenkezőleg: az éjszakai pihenés a felejtést is támogatja. Amikor a tudósok összehasonlították a kellően kipihent és a kevésbé kipihent résztvevők agyi szkenneléseit, több memóriához kapcsolódó agyi régió aktivitása fokozódott, míg másoké csökkent.

Úgy tűnik, hogy a gyors szemmozgásos (REM) alvás – amely egyben az álmodási fázis – kulcsfontosságú abban, hogy megakadályozzuk: a kellemetlen emlékek betolakodjanak mindennapjainkba. Íme még egy érv, hogy nap mint nap egy kicsit többet pihenjünk elménknek.
Nyitókép: Only_NewPhoto/Shutterstock

A legfontosabb hírekért iratkozz fel hírlevelünkre!

Hozzáférhetőségi eszközök