Kutatók rájöttek, hogyan alakultak ki a Mars féregszerű barázdái

A holland Utrecht Egyetem kutatója, dr. Lonneke Roelofs és hallgatója, Simone Visschers a brit Open University „Mars Chamber” nevű laboratóriumában hozta létre a kísérleti körülményeket, amelyek a Mars légnyomását és hőmérsékletét utánozzák. A kutatók homokos dűnéket modelleztek, majd a tetejükről szén-dioxid-jégtömböket engedtek le. A jégtömbök nem egyszerűen lecsúsztak, hanem a dűnébe vájva féregszerű árkokat hagytak maguk után.

– idézi az Interesting Engineering Roelofs szavait, aki az eredményeket a Geophysical Research Letters folyóiratban tette közzé.

A Mars téli hónapjaiban a dűnék felszínén jégréteg képződik, amely a tavaszi felmelegedés során leszakad, és a melegebb homokkal érintkezve szublimálni kezd – vagyis a jég közvetlenül gázzá alakul. A gáz hirtelen kitágulása robbanásszerű mozgást indít el, amely a jégtömböt előretolja, miközben az homokot lök maga előtt. Ez a folyamat kanyargós, mély vájatokat hoz létre, amelyek a Mars felszínén ma is jól láthatók.

A jelenség különlegessége, hogy ilyen folyamat a Földön nem fordul elő. A mi bolygónkon a szén-dioxid jég – más néven szárazjég – soha nem viselkedik így természetes körülmények között, mert a légnyomás és a hőmérséklet nem teszi lehetővé. A Mars azonban más: ott a rendkívül alacsony nyomás és a fagyos éghajlat miatt a jég egyenesen gázzá alakulhat, megkerülve a folyékony állapotot. Ez az, ami lehetővé teszi a látványos, „féregszerű” mozgást, amely mostanáig megmagyarázhatatlannak tűnt a kutatók számára.

Roelofs szerint az ilyen kutatások nemcsak a vörös bolygó megértésében segítenek, hanem a Föld felszínformáló folyamataira is új rálátást adhatnak.

– fogalmazott.