Mamutcsontokból építkeztek, így vészelték át a jégkorszakot az emberek a mai Ukrajna területén
Mintegy 18 ezer évvel ezelőtt, a legutóbbi jégkorszak zord körülményei között a mai Ukrajna területén élő emberek egészen különleges módon alkalmazkodtak a hideghez: lakóhelyeik egy részét mamutcsontokból építették fel. Egy friss régészeti kutatás szerint ezek a házikók nemcsak túlélési eszközök voltak, hanem jól szervezett közösségek nyomait is őrzik.
A leletek a Kijevtől délkeletre fekvő Mezhyrich falu közeléből származnak, ahol már az 1960-és ’70-es években is tártak fel mamutmaradványokat. A csontok elrendezése akkor is arra utalt, hogy tudatosan, építészeti céllal használták fel őket, ám sokáig nem volt egyértelmű, pontosan mikor és mennyi ideig lakták ezeket a szerkezeteket. A mostani vizsgálat ezt próbálta pontosítani.
A kutatók kisebb állatok maradványait is megvizsgálták a mamutcsont-építmények környezetében, hogy szűkebb időintervallumot kapjanak. Eredményeik szerint a legnagyobb mezhyrichi építmény körülbelül 18 300 és 17 800 évvel ezelőtt volt használatban, közvetlenül a jégkorszak leghidegebb időszaka után. A becslések alapján akár több száz éven át is visszatérhettek ide az emberek, ami arra utal, hogy ezek inkább praktikus, időszakos menedékek voltak, nem állandó települések.
A lakóhelyek alapját mamutkoponyák és hosszú csontok adhatták, amelyeket függőlegesen állítottak a földbe. Erre kerülhetett egy fa vázszerkezet, amelyet állatbőrökkel vagy akár nyírfakéreggel fedtek le. A tetőt lapos csontok és agyarak nehezíthették le, egyszerre szolgálva szélvédelemként és stabilizáló súlyként. Egy-egy ilyen menedékben öt–hét ember élhetett, akik itt pattintottűk a kőeszközöket, dolgozták fel az állatbőröket és készítették elő a zsákmányt – írja a Live Science.
Olvasd el ezt is!